A érem két oldala
A kínai életfelfogás alapja a jin és jang, a soktulajdonságú kettőség csodálatos egyensúlya. Úgy tűnik, ez a 2008-as pekingi olimpiára is vonatkozik. A hatalmas gazdasági léptekkel rohanó, szorgalmas és olcsó munkaerőtől hemzsegő Kína biztosan példás játékokat rendez jövőre, szó sem lesz az atlantai fejetlenségről vagy az athéni előmunkálatok utolsó (vagy azutáni) pillanatokban való befejezéséről. Eközben azonban az emberi jogok és a szólásszabadság korlátozása miatt sokszor megszólt ázsiai szuperhatalom az ötkarikás figyelem középpontjában is szó nélkül hagyja az ez irányú panaszokat. Így titokban marad az is, mi az emberi ára a tervezett szuperolimpiának. „Pekingi tapasztalataink alapján az a véleményem, hogy csodálatos olimpiát rendeznek jövőre, a siker megváltoztatja a világ véleményét Kínáról” – mondta az egy évvel a rajt előtt a Tienanmen téren rendezett, grandiózus ünnepségen tartózkodó Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető igazgatója, a 2008as magyar küldöttség csapatvezetője. Az előkészületek során a legnagyobb figyelmet a környezetvédelem kapja az embertelenül elszennyeződött Pekingben. Erdőnyi méretű fásítás folyik, egy évvel az olimpia előtt a kommunista párt egy „intéssel” leállíttatott egymillió autót a légszen nyezettség csökkentésének érdekében, és ezt a szervezők a játékok alatt is szeretnék megtenni. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke attól tart, hogy szabadtéri versenyszámokat el kell majd halasztani, ha a légszen nyezettség veszélyes méreteket ölt. A doppingellenes háború jegyében 2008-ban minden eddiginél több, 4500 ellenőrzést végeznek el az olimpiai falu egy hónapos nyitva tartása idején. Nemcsak a dobogósoknak, hanem az első öt helyen végzőknek is vizsgálatra kell menniük minden versenyszám után, és szúrópróbaszerűen további két-két sportolónak is „anyagot” kell szolgáltatnia. Eközben a 2008-as olimpia bojkottjára szólított fel Werner Franke, a heidelbergi egyetem doppingszakértője, aki szerint Kínában „vitatható” módon viszonyulnak a doppingszerekhez, és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség munkatársainak munkáját is korlátozzák. A profes szor szerint Kína a világ legnagyobb doppinggyártója és exportőre, de a „magasabb rendű” érdekek miatt ezek a problémák érintetlenek maradnak.
