Testvérek között
Idősebb Kanta József kez dőrúgása osztatlan sikert aratott: magyar stadionban – százalékos arányban, persze – talán sohasem ünnepelték annyian egy protokolláris meccsindító labdaérintés végrehajtóját, mint szombat este Siófokon.
Ami a mi ítéletünket illeti (a testvérpár teljesítményét külön figyeltük): bár a statisztikai lap szerint a tizenegyesből gólt is szerző Kanta József bátyja fölé nőtt – a találkozó után lapunknak nyilatkozva elegánsan egálnak értékelte a párbajt –, Szabolcs semmiben sem mutatott kevesebbet öcscsénél, sőt csapata szempontjából az ő játékát ítéltük meggyőzőbbnek és hasznosabbnak.
Posztjukból adódón (Kanta József támadó, Szabolcs védekező középpályásként játszotta végig az erre az estére rendelt 90 percet) többször is találkozhattak volna a pályán, de – ellentétben a második félidőre látványossággá emelkedő Kuttor Attila–Urbán Gábor csetepatéval – a Kanta kontra Kanta párharc a testvéri szeretet jegyében zajlott.
A két játékos mindössze kétszer gabalyodott egymásba a mérkőzés alatt, ám közös a két esetben, hogy miután a báty elvette a labdát öccsétől (illetve fordítva), a labdaszerzés utáni akcióból gólhelyzetet teremtett csapata. Cselek terén az MTK futballistája nyert (1–0), Szabolcs ugyanakkor két alkalommal is levadászta öccse átadását (2–0), ebben a tekintetben tehát ő bizonyult jobbnak.
