Jól vetkőzni is tudni kell
A háromnapos kitartó esőzést követő napsütötte női versenyen nem történt meglepetés, a háromszoros világbajnok ausztrál Emma Snowsill és a világranglista-vezető portugál Vanessa Fernandes egymás között döntötte el az aranyérem sorsát. Fernandes kis túlzással a depóban szerezte meg a győzelmet.
A két nagyágyú csaknem egyszerre ért partot 1500 méter úszás után, majd Fernandes letépte magáról a neoprén ruhát, és már tolta is ki a bringáját a depóból. Snowsill… Nos, ő úgy viselkedett, mint egy szemérmes menyasszony a nászéjszakán. Beakadt úszódresszének cipzárja, és mire leszenvedte magáról a „delfinbőrt”, egy kis csapat, benne Fernandessel, már elszáguldott Hamburg belvárosába, hogy teljesítse a 40 kilométeres adagot. A címvédő Snowsill az üldözőbollyal eredt utánuk, és nemsokára felbukkant a szombat egyetlen magyar szereplője, Szabó Zita is, aki a negyedik időt kerekezte, és a legjobb húsz között szállt le a nyeregből.
A két keréken az élbollyal utazgató Vanessa Fernandes bemelegített a tíz kilométeres futás első negyedében, majd ellépett a többiektől, így a nagyot futó Emma Snowsillnak maradt az ezüst. Az amerikai Laura Bennett lett a harmadik, míg Szabó Zita futásban visszaesett, végül a 43. helyen végzett.
A szervezés és a közönség egyaránt mintaszerű, ahogy az a németektől el is várható. Az a koppenhágai Európa-bajnokságon és itt, Hamburgban is bebizonyosodott, hogy a belvárosban nehéz, de nem lehetetlen versenyt rendezni. A rendőrök és a rendezők udvariasan, de határozottan intézkednek, a helyiek pedig partnerek ebben. Kivétel azért itt is akad. Még pénteken, a juniorfutamot ötödikként záró Tóth Zsófia elől emeltek ki egy pályára keveredő ősz urat, aki az esernyőjével próbált meg elégtételt venni, amiért tíz másodpercet késik a bankból.
A magyar küldöttség persze árgus szemekkel lesi a részleteket – hiszen három év múlva Budapest lesz a vb házigazdája.
