Duóból kompakt négyes – látogatóban a Virth-csapatnál

Az egyik pillanatban még csak készülődtek (másként: beszélgettek, nyújtottak, sapkát tettek és igazítottak, majd kézbe vették a szemüveget is), végül felharsan egy hang: 

„Főnök, megindulunk!”     

A főnök, vagyis Virth Balázs a bólogatás mellett szavakkal is válaszol Zombori Gábornak, az előbbi mondat „tulajdonosának”: „Helyes, helyes! Mondjuk, 8.15-kor ugorhattok is!”     

Az első, a reggeli első csobbanás a legrosszabb, minden úszó egyöntetűen vallja, nem lehet meg- és hozzászokni. Már éppen taglalni kezdik az edzők, hogy kik és hogyan vették rá magukat régen és mostanság erre az első ugrásra, mikor jön az újabb Zombori-reakció: 

„Addig húsz másodperc van, az kevés, ugorjunk 8:16.37-kor!”     

Mielőtt a parton ülő újságíró szeme (s ha lennének ott többen, az övéké is) elkerekedne, meg is kapja a feladatot, vajon miért éppen ekkor rajtol ezen a szerdai napon a Virth-csoport a Duna Arénában – a kétségbeesést aztán követi a felismerés: Kapás Boglárka a riói olimpián 800 gyorson 8:16.37-tel lett bronzérmes. 

Kapás már nincs az uszodában, a visszavonulása óta Márton Richárd és Zombori Gábor dolgozik a Virth-csoportban – szeptember óta pedig megduplázódott a csapat, merthogy Holló Balázs és Késely Ajna is csatlakozott hozzájuk. 

Van amúgy egy olimpiai bajnok is a vízben. Nem, nem az, akire a legtöbben gondolnak: Gulyás Michelle öttusázó éppen az úszóedzését teljesíti Magyarovits Zoltán irányítása mellett. 

A Virth-csoport ezen a napon további két úszóval és egy edzővel bővül: szerdán és szombaton reggelente a két ferencvárosi, Németh Nándor és Kovács Benedek, valamint mesterük, Plagányi Zsolt is társul Virth Balázsékhoz. 

Van még annyi idő 8:16.37-ig, hogy teret nyerjen Zombori múlt heti teljesítménye: a kaposvári rövid pályás országos bajnokságon négy aranyat nyert – győzött 100 vegyesen is, ám ott a szabálytalan hát-mell forduló miatt utóbb kizárták. 

„Végig azt mondogatta, négy arannyal elégedett lesz, nem is kell az öt, mert az nem páros szám – mondja némiképp még mindig értetlenkedve Virth Balázs, és mivel idő van, kiabál egyet: – Rajt!”

A nullás pályán Zombori, az egyesen Késely és Márton, a kettesen Holló (ő néhány hossz után távozik, mert beteg) és Németh, a hármason Kovács indul neki a mindkét tréner által keménynek ígért edzésnek. 

Hogy megtörjék a monotóniát, nagyjából a feladatok harmada után az edzők kivezénylik az úszókat a vízből, hogy a rajtkőről ugorva vágjanak neki a következő etapnak. Késely lemarad, Virth kérdésére, miért áll a rajtkövek (és a fiúk) mögött, érkezik a magyarázat: „Én a lányokkal indulok.”     

A frappáns megjegyzésre mosolyt, később sok-sok dicséretet kap Virthtől: „A tempó is, a forduló is jó volt, minden jó volt!”     

Az elismerő szavakból kijut a többieknek is (és Virth Balázs elárulja azt is, hogy Holló Balázs megtáltosodott, egyre-másra javítja az eredményeit, tele van motivációval), a tanítványok figyelnek mindenre – a vízben, de a parton is. 

„Figyelj, keményedik a feladat: minden harmadikat maximális sebességgel ússzátok, az elsőt és másodikat meg normál iramban. És öt másodpercre csökken a pihenő” – adja ki az ukázt Virth mester. Ugyanez többször ismétlődik, de az edző belezavarodik, Zombori viszont nem akar csalni: „Balázs, eggyel előrébb tartasz a számolásban, még két rész jön, nem egy!”     

Plagányi Zsolt bólogat, s rögtön meg is védi kollégáját: „Könnyű ám belezavarodni ilyenkor, mert több mindenre kell figyelni.”     

Az asztalon ott is vannak a kockás füzetek, amelyekbe az edzők a részidőket vezetik – kicsit furcsa látni ilyet 2026-ban. 

„Bob Bowmannek is kockás füzete van” – kacsint Virth Balázs, aztán a gyorsabb, nagyobb irammal teljesített feladatok után uszonyt kér a lábakra, és jöhetnek a hosszabb távok. 

Van idő beszámolni az elmúlt hetek történéseiről: „Ajnának szüksége volt némi változatosságra, Kovács Ottóval együttműködve készülünk, Holló Balázs edzőt váltott, s jött hozzánk. Nagyon tehetséges fiú, és újra motivált, s általa-vele Zombori Gábor még nagyobb fokozatra kapcsolt.”     

Márton Richárdról külön nem beszél, de nincs is rá szükség: Márton az Márton. Európa-bajnoki ezüstérmes – tapasztalt, sokat megélt úszó. 

Csupán néhány hét (vagy még annyi sem) kellett, és a duóból kompakt kis négyes lett a Virth-világban.

Kellett egy kis játékosság a mindennapjaimba – miniinterjú Késely Ajnával

– Miért döntött úgy, hogy csatlakozik a Virth-csoporthoz?      – Leginkább azért, mert van annyira monoton az úszás, hogy egyedül már nehéz csinálni. Sós Csaba szövetségi kapitány is azt mondta, könnyebb csoportban úszni, egyedül mindennap meg kell erőszakolnod magadat és a motivációdat. Szerettem volna a fiúk lendületével kilépni a komfortzónából minden edzésen. Kellett egy kis játékosság a mindennapjaimba – mindig bele kell halni az edzésekbe, de ezt meg lehet csinálni jó hangulatban is.  – Bár csak huszonöt éves, már nagyon régóta úszik. Szereti még?       – Otthonról harcos szellemet hozok, emellett a sérülésem idején tapasztaltam valamicskét a civil életből. Szeretjük azt idealizálni, de nem feltétlenül lesz az jobb – más nehézségei és jó érzései vannak. Amit a sport ad, nem tart örökké. Mostanra megváltozott az úszáshoz, a sikerhez, a küzdéshez való viszonyom: másként ugrom be minden alkalommal a vízbe. Se veled, se nélküled ez a kapcsolat, sok nehézséget hoz, de rengeteg boldogságot és élményt is ad.  – Hogy fogadta a Virth-csoport?      – Wladár Sándor elnök szerint ebbe a csapatba kell egy női szellem. Kapás Bogi már nincs, a fiúk örömmel fogadtak. Együtt nőttünk fel, gyerekkorom óta ismerem őket, van, hogy beszélgetünk a múltról, ilyenkor mindig rájövünk, mennyi hasonló helyzeten mentünk már keresztül. Már csak ezzel is nagyon jól tudjuk motiválni egymást.