Csakhogy a törvények szerint a labdarúgókat csak és kizárólag mérkőzések után lehet kontrollra kényszeríteni. Ám ha egyszer – mint sok más sportágban – bármikor, akár edzés közben, akár külön értesítés nélkül a lakáson is el lehet majd végezni a doppingvizsgálatot, meghökkentő dolgok derülnének ki.
Nem tagadom, elhűlten hallgattam a szakértő szavait. Munkámból adódóan nem kevés futballistával találkozom nap mint nap, és bár kábítószert egyik sem próbált eddig rám tukmálni, nem mondom, hogy nagyon meglepődtem, amikor lapunkhoz eljutott a hír: élvonalbeli játékosok is érintettek lehetnek egy drogkereskedelmi ügyben.
Ne legyünk naivak: a mai világban már-már elkerülhetetlen, hogy egy kamasz ne kerüljön kapcsolatba különféle szerekkel, tablettákkal, porokkal. A szülői háttértől, a fiatalok jellemétől függ, hogy milyen kapcsolat alakul ki a kábítószerrel, és sajnos egyre gyakoribb: túl közeli.
Súlyos társadalmi probléma ez, miért maradna ki belőle éppen a futball? Igaz, a kereskedelem más ügy, a gyorsan (ugyanakkor sok kockázattal) megkereshető százezrek könnyen megingathatnak olyanokat is, akiknek amúgy a futball jelenthetné a perspektívát.
Ezzel nem akarjuk menteni a bajba kerülteket, de félrevezetjük magunkat, ha azt hisszük: egyedi jelenségről van szó, mindössze egy (vagy két) elcsúszó fiatalról akadt fenn a rostán.
Talán érdemes mindenkinek magába néznie: kellően odafigyeltünk-e gyerekeinkre, tanítványainkra, barátainkra? Nem vitás, a pedagógusok és – ha már a sportot is elérte a kábítószer – az edzők felelőssége minden korábbinál nagyobb. Miközben reménykedem, hogy a két, őrízetben lévő futballista tisztázza magát a vádak alól, aggódom is: mások is bajba kerülhetnek…
Legfrissebb hírek
