Már nem is meglepetés

Sorozatban hatodik győzelmére készült a pocsékul rajtoló, de – paradox módon – fél zsoldosseregének hazazavarása óta megtáltosodó Atomerőmű SE. Aki meg akarta akadályozni ebben a paksiakat, a hazai mezőny legkellemetlenebb, legszívósabb, a Sztojan Ivkovics edző varázskeze alatt rohamléptekkel fejlődő alakulat, a bajnoki tabella második helyén büszkélkedő Pécs volt. A dörzsölt délszláv mester meccs előtti prognózisában gyakorlatilag a Dream Team legyőzésével egyenértékű feladatnak minősítette csapata esetleges paksi sikerét – ebből persze még senki se jusson arra a következtetésre, hogy a vendégek ab ovo feladták volna a küzdelmet.

Még azután sem, hogy a csaknem háromperces kezdeti gólaszály után 16–9–re megugrott a Paks. Kiss Zsolt nagyot játszott, a vajkezű bedobó mind a négy triplakísérletéből betalált. Bejött Dragan Alekszics, bejött Grebenár Péter, de leginkább Ivkovics taktikája jött be: kivágott egy 12–0-s szériát a Pécs, és 25–29-ről 37–29-re fordított! Ekkor már Nick Williams vitte a hátán a vendégeket, akik a szakadatlan cseredömpingnek köszönhetően frissek maradtak, és az sem törte meg őket, hogy negyvenedik évét taposó centerük, Bojan Lapov a huszadik percre összeszedte negyedik személyi hibáját.

Gulyás Róbert egy félidő alatt összegyűjtött hét pontja és egyetlen lepattanója édeskevés volt, a 138 kilós, 214 centis paksi óriás az idén először találkozott – legalábbis méreteit tekintve – egyenlő ellenfelekkel Czigler László, Lapov és Grebenár személyében.

A második félidő hazai büntetősulival kezdődött: a bírók egy füst alatt négy szabaddobást végeztettek el a hazaiakkal, mivel sportszerűtlen hibát fújtak a vendégek ellen, majd a reklamáló Ivkovics is megkapta a magáét – sőt még utána is a Paks hozhatta játékba a labdát.

Ám ez a csapás sem rendítette meg a baranyaiakat, Williams sorozatban tíz pontot szerzett, s 42-46–ról 52–46-ra fordított a Pécs. 28 perc alatt éppen 28 pontot szerzett a 25 éves amerikai, s tette ezt jeges nyugalommal, szemrebbenés nélkül.

A negyedik negyedben mármár elszabadultak az indulatok. Előbb Panta István kapott technikait, mert elfelejtette, hogy neki – viszonylag ismeretlen kosarasnak – nem szabad olyan hevesen tiltakoznia, mint a „sztároknak”, majd Gulyás vágta földhöz dühében Tóth Norbertet. Igaza volt a paksi medvének: előzőleg Tóth Norbert szabálytalankodott vele feltűnően – minden következmény nélkül. A Pécs már ekkor eldönthette volna a maga javára a mérkőzést, de Lapovék ipari mennyiségben puskázták el a büntetőket. Meg is lett a böjtje a soksok hibának: 69–61-es vendégelőny után Johnny Gray és Kiss is bevert egy-egy triplát – utóbbi önmaga hatodikját –, s máris 67–69 állt a táblán.

A hazaiak éledező reményeit Alekszics, majd Wittmann Krisztián zúzta szét hármasaival (67–75), s bár a végén Kiss, majd Gulyás is hármasával szerezte a pontokat – utóbbi két laza triplával köszönt be –, most már nem rontották el valamennyi büntetőjüket a látogatók, és a kevesek által remélt diadalukkal biztosították legalább a második helyet a bajnokság félidejénél.