Pályán kívüli trükkök
Ahol játék, ott fogadás, ahol pedig fogadás, ott előbb-utóbb megjelenik a kísértés is. A kísértés a csalásra, amely a győzelem öröme mellett természetesen anyagi előnyt is jelent a tisztességtelenül „játszóknak”.
Az olyanoknak, mint Robert Hoyzer. A most 29 esztendős német úriember szépreményű játékvezetőként kezdte pályafutását 2001-ben, de háromszezonnyi bíráskodás után ingoványos talajra lépett. Nem tudott ellenállni a kísértésnek, és egy horvát alvilági banda megbízásából jó néhány másod- és harmadosztályú bajnokit, valamint kupameccset vezetett – félre. Ténykedése minden idők legnagyobb fogadási botrányává nőtte ki magát, ráadásul éppen Németországban történt, ahol a precizitásra mindennél többet adtak és adnak is, különös tekintettel a várva várt világbajnokság előtt. Az ügyet a futballszövetség szakemberei a rendőrökkel karöltve göngyölítették fel, Hoyzert pedig 2005 novemberében két és fél éves börtönbüntetésre ítélték. A rács mögött csücsülő exbírónak azonban most ennél is nagyobb gondja van, mert a Német Labdarúgószövetség (DFB) 1.8 millió eurós, azaz 460 millió forintos kártérítési pert akasztott a nyakába. Az összeg jóval magasabb a tisztességtelenül megkeresett hetvenezer eurónál.
A Hoyzer-ügy persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen azóta több korrupciógyanús esetet vizsgáltak meg a futballszervezetek és a rendőrség munkatársai. A 2006 tavaszán felderített belga botrány szálai végül egy kínai üzletemberhez vezettek, akit le is tartóztattak, míg a Porto elnöke, Pinto da Costa tisztázta magát a tavaly nyáron kipattant ügyben, amelyben a 2004 januárjában az Amadora ellen hazai pályán 2–0-ra megnyert bajnoki meccs körülményeit vizsgálták. És akkor még nem is beszéltünk a Balkán ország a i ról, valamint Romániáról, ahol se szeri, se száma a hasonló visszaéléseknek.
Ezeknél azonban jóval nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki Michel Platini tavaly decemberi bejelentése. Az európai szövetség francia elnöke szerint tizenöt, az UEFA által szervezett mérkőzés tisztaságával kapcsolatban vetődtek fel kételyek, és az európai szövetség a rendőrség segítségével azon nyomban vizsgálatot indított. Néhány nap múlva a szervezet jelezte, az ominózus meccsek között egyetlen Bajnokok Ligája-találkozó és Európa-bajnoki selejtező sincs.
Sajnos az UEFA-kupa második selejtezőkörében a Hamburg ellen búcsúzó Budapest Honvéd is belekeveredett az ügybe, miután a Der Spiegel című német magazin azt pedzegette, hogy a 4–0-val záruló németországi visszavágó is szerepel a feketelistán. A magyar és a német klub tagadott minden ezzel kapcsolatos vádat, azt viszont a mai napig sem tudni biztosan, hogy tényleg napirenden van-e a hamburgi mérkőzés vizsgálata.
Az viszont tény, hogy az általános nyomozás még nem zárult le. Az UEFA sajtóosztályának tájékoztatása szerint a testület fegyelmi bizottsága és az Europol együttes erővel dolgozik a meccsek vizsgálatán, és az is biztos, hogy az Intertotó-kupa második fordulójában rendezett Cserno More Várna–Makedonija párharc találkozói érintettek az ügyben.
Eredmény azonban csak később várható, s így nagy valószínűséggel az UEFA-ügy is hasonló sorsra jut, mint a legtöbb fogadási visszaélés: hatalmas botrány és nagy médiafigyelem a kirobbanáskor, majd szépen elsikkadó érdeklődés a fejleményekkel kapcsolatban.
