Csapata nulla kettőről mentett pontot, sőt a hajrában a győzelem megszerzésére is volt esélye. Elégedett a döntetlennel? Csapata nulla kettőről mentett pontot, sőt a hajrában a győzelem megszerzésére is volt esélye. Elégedett a döntetlennel?
A játék képe alapján megérdemeltük volna a három pontot, de sajnos az ellenfél nagyon korán betalált, és kapusa, René Adler fantasztikus formában védett. Úgy gondolom, hogy a nulla kettő után már a döntetlennek is örülnünk kell.
Előzetesen mit várt az összecsapástól, kiegyezett volna a pontosztozkodással?
Nem, mi nyerni akartunk, ahogy minden mérkőzésen. A Leverkusen előttünk van a tabellán, ám játékosai a hétközi UEFA-kupa-meccsel a lábukban léptek pályára, és bíztunk benne, hogy ki tudjuk használni frissességünket.
Bár többször is helyzetbe került, elsősorban a társakat szolgálta ki labdákkal – nincs hiányérzete a támadók pontatlansága miatt?
Egyáltalán nincs, hiszen mindent megtettek a győzelemért. Igaz, nem az én átadásomból, de kétszer is eredményesek voltak, és ez hazai pályán elég lehetett volna a sikerhez. Az ellenfél kapusa azonban jó napot fogott ki, védelmünk pedig ezúttal nem volt elég határozott.
Az első öt helyezett ellen korábban egyetlen pontot sikerült csak gyűjteni, és most még egyet. Nincs szerencséjük, vagy ennyivel erősebb lenne az élmezőny?
Nem hiszem, hogy erről lenne szó, a Hamburg ellen például az utolsó percben kaptuk az egyenlítő gólt. Veszítettünk ugyan Brémában és Leverkusenben, a bajnokság elején voltak gyengébb mecscseink, talán félénkebben is játszottunk, de hétről hétre javulunk, és ma már bárkivel felvesszük a versenyt.
