Száz év szinte semmiség

Hogy volt megelégedve a szombaton este látottakkal?Hogy volt megelégedve a szombaton este látottakkal?

Ez olyan teljesítmény volt, amellyel egy igazi sportember megelégedni ugyan nem tud, ám vállalható. Csak az ezt megelőző szegedi összecsapást, azt tudnám feledni!

Mi eredményezett ekkora változást?

Pénteken együtt tréningeztünk a Partizan Belgráddal. Tudom, voltak, akik a túlzott fáradtságtól óvtak emiatt. A véleményem az volt: sportemberek képesek egyetlen éjszaka alatt regenerálódni. Így is történt, és a pénteki edzésnap ilyen mértékben felgyorsította az izmokat, agyakat. A mecscsen voltak ziccereink az előny megszerzéséhez, ha azokat kihasználjuk, mienk lehetett volna a két pont. Ám a feltételes móddal a sportban nem érdemes foglalkozni.

A bajnoki hajrában történt edzőváltásból – ezt előre meg lehetett jövendölni – csak ön kerülhetett ki vesztesen. Ha a döntőbe kormányozta volna csapatát, akkor abban elődje, Gyöngyösi András munkáját vélték volna felfedezni, így pedig, hogy elbukott, felvetődik a kérdés: mi értelme volt a cserének? Dörzsöltebb kollégái az ilyen felkérésre nemet mondanak.

Sok sót megettem már ebben a szakmában, de a szívemből döntök – még mindig. Két hónap az edzői szakmában annyi, mint a világtörténelemben száz év. A történelemkönyvek szinte meg sem említik. Ennyi idő alatt nem lehet taktikát váltani, vagy az alapokat, netán a játékoskeretet megváltoztatni. Én is inkább a fejekben kívántam rendet rakni. A csapat korábban is jól játszott, csak meglehetősen statikus vízilabdára rendezkedett be. A póló viszont – mint minden csapatjáték – dinamizmust követel.

A bronzmérkőzésen sem önöknek áll a zászló.

Valóban, akárkit is kapunk ellenfélül. A Domino ellen csapnivaló a mérlegünk, ráadásul a Honvéd – csakúgy, mint az Eger – képes sorokat is cserélni, ahogy mondani szokták, hosszú a kispadja. A Vasas ellen remek eredményeket értünk el az idei szezonban, ám az angyalföldieknek a legerősebb a kezdőcsapatuk. Erre szokták azt mondani: úgy szép a kihívás, ha nagy.

Az elvesztett elődöntő ellenére a szegedi vezetők szeretnék, hogy maradjon, de azt mondják, még ön sem tudja, hogyan dönt majd.

Így is van! Maholnap hatvankét éves leszek. Rámférne már egy olyan csapat, ahol hosszú távra terveznek. Jelenleg azonban erre van a legkevesebb esély. A mai világban mindenki azonnal eredményt akar. Meg is értem, de azt hiszem, az én álláspontom is elfogadható. Jó lenne Peking előtt biztosat mondani, ugyanakkor az olimpia alaposan átrendezheti a nemzetközi edzői és játékospiacot is.