Vajda Attila biztos benne, túljutott a nehezén. Méghozzá Milánóban. Hiszi, hogy az Európa-bajnokságon elért nyolcadik helyével letudta az idei kellemetlenségeket, és erről már az előfutamok során nyújtott teljesítménye is tanúskodnak.
Ezer méteren nagyon meggyőző volt a produkciója a német Sebastian Brendellel szemben. Afféle dafke futam volt az ön részéről?
Nyernem kellett ahhoz, hogy ne kelljen középfutamoznom, nem kívántam volna a döntő előtt még egy menetet. Hogy ilyen jól sikerült ez a verseny, az annak köszönhető, hogy Brendel hétszáz körül feljött rám, én pedig úgy döntöttem, ha fájnia kell, hát fájjon…
Vagyis előrukkolt egy nagy hajrával. Ez pszichés fegyver is egyben az ellenfelekkel szemben?
Elég demoralizáló tud lenni, amikor úgy érzed, hogy befogod a másikat, ám ő könnyedén ellép tőled.
Az ötszáz méterre is ilyen taktikát választott Andreas Dittmer ellen?
Ott nem volt ilyen taktika. Lapátoltam, ahogy bírtam.
Mit tippel a döntőkre?
Ezer méteren már szeretném a helyemet biztosítani az olimpiára, a többit majd meglátjuk.
