Hosszabb anyagban foglalkoztunk már az Európa-bajnokság során a kapitányokkal, illetve a harmadik csoportmérkőzésen jobbára csak a cserecsapatukat szerepeltető válogatottakkal. A döntőhöz közeledvén érdemes kivesézni a tanulságokat.
KAPITÁNYOK
Érdekes párosításokat hozott az Eb kieséses szakasza, hiszen a német, a horvát, a holland és az olasz együttes játszott a portugál, a török az orosz és a spanyol csapattal. Míg az előbbi kvartett válogatottjainak kapitányai a fiatalabb korosztályt képviselik, az utóbbi négyes kispadján ötven feletti edzők ülnek. Roberto Donadoni, Slaven Bilic és Marco van Basten ugyan kiváló futballista volt, mégis ők nyújtottak kezet Luis Aragonésnak, Fatih Terimnek, illetve Guus Hiddinknek. Az ifjak becsületét a játékos-pályafutására kevésbé büszke Joachim Löw mentette meg, hiszen a németekkel nemcsak a (brazilokkal) világbajnok Luiz Felipe Scolari Portugáliáját ütötte ki, hanem immár Terim törökjeit is. A negyeddöntőbeli 3:1-es győzelmi arányt látva mindenesetre megállapíthatjuk: jó az öreg a háznál. Erwin Koeman meg legyen a Löwféle kivétel… ½
CSOPORTELSŐK
Eddig sohasem látott érdekességet tartogatott az Európa-bajnokság első két csoportköre: négy-négy mérkőzés után minden kvartettben eldőlt a csoportelsőség kérdése, azaz négy együttes is rápihenhetett a záró felvonásra. Rá is pihent: Portugália, Horvátország, Hollandia és Spanyolország sem vette igazán komolyan harmadik összecsapását, bár utóbbi trió a cserecsapattal is győzött. Akkor már írtunk róla: igencsak veszélyes ez a módi, mert a futballisták kizökkennek a ritmusból, és bizony a múltban is többségben voltak azok az együttesek, amelyek könnyen vett meccs után hullottak ki. Ebbe a csapdába most a portugálok, a horvátok és a hollandok is beleestek, csupán a spanyol válogatott tudott továbbjutni. Ez is 3:1. Talán nem kellett volna ennyire taktikázni… ½
