Videózásra kényszerülve
Összekuszálták a szálakat…
Tervei szerint Kemény Dénes a görögök elleni mérkőzés után szűkítette volna 13 tagúra csapatát, a málagai Európa-bajnoki (és a pekingi) keret kijelölését azonban keddre halasztotta. Rendkívüli esemény persze nem történt, „csak” néhányan meglepték a mestert. Volt, aki negatív, és akadt, aki pozitív értelemben – nevek nélkül azért annyit elárult a kapitány, hogy az előbbiből volt több…
A 13 órás kezdés sem volt a legjobb hatással az urakra (no és a szemernyi árnyék hiányában napszúrásgyanús állapotban hazainduló közönségre), tompán, álmosan, sok hibával játszottak. A papíron talán leggyengébbnek vélt tartalékos görög válogatott így végig partiban volt a már a meccs előtt biztosan tornagyőztes riválisával. Más kérdés, hogy ebben nemcsak a mieink haloványabb teljesítménye, de a játékvezetők idegborzoló ítéletei is szerepet játszottak. A felek közötti, mindenki által ismert tudáskülönbséget is beleszámítva felettébb kacagtató volt az első negyed személyi hibáinak 5:0-s aránya, ráadásul a mérkőzés további részében sem sokat változott a nevetséges tendencia. A meglepően csendes Alessandro Campagna által irányított ellenfél eleinte élt a lehetőséggel, a találkozó első felében hatékonyan tett-vett a vízben emberfórban, így a szünetben 5–4-re vezetett. A mieink közül sokan nehezen emésztették meg a történéseket: ki-kinéztek, szóltak a bíróknak, egészen addig, amíg Kemény doktor meg nem elégelte. „Gergő! Játék!” – szólt oda például morózusan Kiss Gergőnek. A hatása? A balkezes fenomén (a másik, Madaras Norbert a torna MVP-je lett) fél perc múlva a meccs gólját szerezte meg őrülten pontos, jobb felső sarkos lövésével. Ja, kérem, a parancs az parancs… Említést érdemel Molnár Tamás is. A remeklő Szécsi Zoltán mellett ő tűnt mérkőzésen a legaktívabbnak, a legtüzesebbnek. Amióta válogatott, még sosem tűnt bizonytalannak a helye a csapatban, ezúttal azonban Kis Gábor és Steinmetz Ádám igencsak a „fejére” nőtt – jól tudta, ez a négyszer nyolc perc az utolsó esélye arra, hogy meggyőzze a mestert, nélküle elképzelhetetlen a válogatott. Harcolt, akciózott, aktivitása szembetűnő volt, főszerepet játszott abban, hogy 4–0-s etapot produkálva fordított, majd megnyerte a meccset a csapat. Hogy ez és a korábbi produkciók mire voltak elegendőek, kedden derül ki, ekkorra halasztotta ugyanis a csapatkijelölést Kemény Dénes. Hálátlan feladat, nem vitás.
