A londoni maratoni futás már amiatt is örökre emlékezetes marad, hogy itt jelölték ki az azóta is szokásos 42 195 méteres távot, méghozzá igen prózai okok miatt: az eredetileg 25 mérföldes viadalt előbb Mária hercegnő kérésére toldották meg, hogy a windsori királyi óvoda elől indulhasson a verseny, majd a befutót is arrébb vitték, hogy épp a királyi páholy előtt legyen a célvonal. Maga a verseny is igencsak emlékezetesre sikerült: a stadionba először az olasz Dorando Pietri ért be, aki azonban a fáradtságtól rossz irányba kezdett szaladni, majd öszsze is esett. Végül néhány méterre a céltól két versenybíró fogta karon, és vitte be, ám külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták. Mivel azonban Pietri nem tehetett a „csalásról”, ő lett az erkölcsi győztes, és a befutó után egy nappal Alexandra királynő aranyserleggel jutalmazta meg.
