A 21 puskalövésnek szinte semmi hatása sem volt. A 2500 szabadon engedett békegalambra is legfeljebb felkapta a fejét a helsinki olimpia megnyitóünnepségének 70 ezer nézője. Legalábbis utólag így tűnt annak az üdvrivalgásnak a fényében, amelyet az olimpiai fáklyával a stadionba érkező kopasz, kissé pocakosodó, mégis légies könnyedséggel futó férfiú kapott. „Az olimpiai lángot a stadionba Paavo Nurmi hozza” – állt az eredményjelzőn, a lelátókon ünnepeltek, a pályán zárt rendekben várakozó sportolók sora pedig felbomlott, ahogy mindenki próbált minél közelebbről pillantást vetni a kilencszeres olimpiai bajnok finn futóra, akit 1932-ben profi váddal nem engedtek rajthoz állni, és nem tudott méltóképpen elbúcsúzni – egészen 55 éves koráig, amikor fellobbantotta az olimpiai lángot. A megható és ünnepélyes pillanatokat csak az zavarta meg, hogy az olimpiai himnusz utolsó taktusai után egy fehér lepelbe öltözött nőszemély futott be a pályára, és próbálta birtokba venni a pódiumot. De épp csak üdvözölni tudta a tömeget, mert udvariasan letessékelték onnan. Mint kiderült, egy német aktivista, Barbara Rotbraut-Pleyer a világ népeihez szeretett volna békefelhívást intézni…
