Amikor a Bajnokok Ligája selejtezőjének sorsolásakor kiderült, hogy az MTK Budapest a lehető legerősebb riválist, a török Fenerbahce együttesét kapta, a magyar bajnok szakmai igazgatója, Garami József tréfásan megjegyezte: végre olyan együttes ellen küldheti pályára csapatát, amelynek kispadján nála idősebb szakember ül. Való igaz, míg Garami József szombaton tölti be a hatvankilencedik életévét, az ellenfél trénere, Luis Aragonés kilenc nappal ezelőtt már a hetvenedik születésnapját ünnepelte. A kék-fehérek szakvezetője pályafutása során már jó néhány neves gárda ellen meccselhetett, mégis azt mondja, a Fener elleni párharcra mindig emlékezni fog.
Ha röviden, mondjuk két mondatban kellene jellemeznie a török csapatot, mit mondana elsősorban a szerdai ellenfélről?
Talán hogy nagyon jó képességű, gyors labdarúgók alkotják a Fenerbahce keretét – felelte Garami József. – Az Európa-bajnokság eseményei, valamint a Fener tavalyi BL-szereplése azt mondatja velem, Európa elitje futballozik ellenfelünknél.
Milyen teljesítményre van szükség ahhoz, hogy az MTK jó eredményt érjen el?
Visszakérdezek: mi számít jó eredménynek a Fenerbahce ellen? Arra törekszünk, hogy a legjobb formánkat mutassuk, de hogy ez mire elég, előre nem lehet tudni. Megfontolt játékra van szükség, többet kell birtokolnunk a labdát, mint Törökországban, ugyanis megszerzése rengeteg futással jár. Kétgólos hátrányban sem ronthatunk neki az ellenfélnek, stabil védekezés mellett a támadások felépítésére nagyobb gondot kell fordítanunk.
Mit gondol, aki az MTK-tól részese lehetett a Fenerbahce elleni párharcnak, évek múltán milyen érzésekkel idézi fel az isztambuli, illetve a budapesti összecsapást?
Biztos vagyok benne, hogy a futballistáknak örök élmény marad a törökországi mérkőzés, a hangulat, amely a kinti kilencven percet jellemezte. Igazi klasszisokkal kerültünk testközelbe, olyan labdarúgók ellen léptünk pályára, akik világ- és Európa-bajnokságon vagy éppen a Bajnokok Ligájában remekeltek. Remélem, a Szusza Ferenc Stadionban rendezendő találkozóra is jó érzésekkel gondolunk majd vissza, és azt mondjuk: bárcsak többször lett volna lehetőségünk hasonló képességű csapattal megmérkőzni…
