A kilencszeres olimpiai bajnok úszó maga sem tudja, mi a titka

„Gyorsan el akartam húzni a mezőnytől, ki akartam jutni a nyílt vízre, ugyanis a külső pályán úsztam, és nem láttam a riválisokat. Szóval komoly előnyt akartam szerezni az utolsó ötven méterre, mert tudtam, hogy a koreai fiúnak, aki előző nap megnyerte a 400 méteres gyorsúszást, nagyon erős a hajrája” – kezdte a baltimore-i úszó.

– Meglesz a tervezett nyolc aranyérem?
– Egyelőre minden a tervek szerint halad, bár még félúton sem járok. Egyébként egyszerre csak egy versennyel foglalkozom. A vége lesz a legnehezebb, amikor a 100 méter pillangó, a 200 vegyes és a vegyes váltó következik.

– Egyáltalán, le lehet győzni önt?
– Régen le lehetett, hogy most le lehet-e, azt nem tudom.

– Mit jelent önnek ilyen előkelő társaságba kerülni, mint Spitz, Lewis, Nurmi és Latinyina?
– Nagyon „cool”…

– Hogyan készül nap nap után a versenyekre?
– Ha tehetem, sokat pihenek, éjszaka megpróbálom kialudni magam, igaz, hajnalonként mindig felébredek, mert még nem tudtam átállni. És rengeteg tésztát meg pizzát eszem, mert ezekben a kajákban sok a szénhidrát. Tudják, arra szükség van…

– Figyeli önmagát? Megnézi a versenyei videofelvételét?
– Természetesen, azokból rengeteget lehet tanulni. Az eddigi úszásaim szinte tökéletesen sikerültek, különösen a fordulóim, a faltól történő elrugaszkodásaim, a delfinezéseim remekek. Meg a rajtfejesem…

– Bármennyire is jól megy az úszás, azért hajszálon múlott, hogy nem bukták el hétfőn a négyszer százas gyorsváltót. Nem vesz valamilyen ajándékot Jason Lezaknak?
– Azt hiszem, kellene… Jason szédületes utolsó százat úszott, de hát ő a világ legjobb váltóspecialistája, ezer éve műveli ezt a műfajt. Látják, ezért is olyan nehéz nyolc aranyérmet szerezni egy olimpián, mert az ember nem csak önmaga teljesítményétől függ.

BESZÁMOLÓNK MICHAEL PHELPS DÉLELŐTTI GYŐZELMÉRŐL!