Akik rajthoz állnak, még az ész szerűség, az emberiesség határait túllépve is vállalnak áldozatokat. Mint például a kenu kettesek 500 méteres versenyének olimpiai bajnokai, a kínai Meng Kuan-liang és Jang Ven-csün. Jang, a nagyobb darab, vállasabb kínai arra a kérdésre, mekkora áldozatot hozott a sikerért, távolba révedő tekintettel felel: „Tizenöt hónapos a kisfiam, és most láthattam először…”
Egymást kérdezgetjük, jól hallottuk-e, de mindenki bólogat, hogy igen, jól. És nekünk olykor ilyen fanatikus ellenfelekkel kell felvennünk a küzdelmet…
Vereckei Ákosnak a kajak egyesek ötszáz méteres versenye egy hatodik helyezés erejéig sikerül, bár fél távnál még harmadik volt... Vajda Attila, a pekingi magyar küldöttség egyetlen olimpiai bajnoka egyéni számban – ez már végérvényes! – a kilencedik helyen ér célba a rövidebb kenu szingliben, de küzdött, harcolt, nem adta fel. „Rettenetesen elfáradtam pénteken, amiért eljöttem Pekingbe, azt teljesítettem, csöppet sem vagyok csalódott” – állítja. A felvetésre, hogy volt-e bulizás péntek este, a logikus választ kapjuk: „Dehogy volt, egy kortyot sem ittam, csak éppen nagyon nehezen tudtam elaludni. Ezerszer lepörgettem az agyamban az olimpiai aranyérmes futamomat, újra meg újra átéltem. Közben próbáltam ráhangolni magam az ötszáz méterre, de nem igazán ment.”
Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor negyedik a rövidebb kajak párosban. „Ezzel nincs probléma, szerintem jó pályát mentünk – mondja a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer, majd még ennyit mond: – Most összepakolom a kajaklapátot, hazamegyek, aztán viszlát kétezer-tízben!” Kucsera Gábor azt fejtegeti, hogy megpróbálkozik az egyessel, ebből leszűrhetjük, hogy a Kammerer, Kucsera kettőst valószínűleg most láttuk utoljára. A nem túl elmés felvetésre („Elégedettek vagytok a negyedik és az ötödik hellyel?”) az irokézfrizurás Kucsera vesébe hatoló pillantás kíséretében kérdez vissza: „Szerinted…?”
