A derék monacóiak az idén is csak kapkodták a fejüket. Egymás után jelentek meg a labdarúgás történetének egykori sztárjai, hogy lábnyomukat elhelyezzék a Grimaldi Forum mögött húzódó Bajnokok Sétányán. Albert herceg ötlete volt ez, s már hatodik esztendeje gyűlnek itt össze a korábbi klasszisok az uralkodó vendégeként augusztus és szeptember fordulóján. A legnagyobb szenzáció természetesen Zinedine Zidane megjelenése volt, az ő felbukkanását hatalmas üdvrivalgás kísérte, alig győzte osztogatni az autogramokat. Az idén rajta kívül a brazil Aldaír, a spanyol Luis Suárez, és az ukrán Igor Belanov nyomta a lábát a sétány betonjába.
A Dinamo Kijev aranylabdás csatárával természetesen mi másról is beszélhettünk volna, mint az 1986-os világbajnokság örökké fájó mérkőzéséről, amelyen a szovjet válogatott 6–0-ra legázolta a vérmes reményeket tápláló magyar csapatot.
„A mi generációnknak az volt a legjobb meccse – emlékezett vissza Belanov. – A magyarok úgy jöttek ki a pályára, hogy majd gond nélkül kigurigáznak minket, ám a kezdés pillanatában lerohantuk őket, és mire észbe kaptak, negyedóra alatt meg is nyertük a mérkőzést. Fizikailag is erősek voltunk, de sokat számított az a lelkierő, amelyet Valerij Lobanovszkijtól kaptunk Kijevben és a válogatottban is. Ő nemcsak edző, hanem kiváló tanítómester is volt. Annak a szovjet válogatottnak döntőt kellett volna játszania, de sajnos a belgák ellen balszerencsénk volt, még az én három gólom is kevésnek bizonyult a győzelemhez.”
A legtöbben persze arra voltak kíváncsiak, hogy melyik még aktív, 29 évesnél idősebb labdarúgó lesz a Golden Foot idei nyertese, azaz a tíz jelöltből ki kapja a legtöbb internetes szavazatot a világ csaknem összes tájáról. Nem sokkal Albert herceg érkezése után hatalmas limuzin gördült a sétány mellé, és kiszállt belőle az idei győztes: a 2002-ben világbajnokságot nyerő, jelenleg pedig a Fenerbahcét erősítő Roberto Carlos.
A kitűnő balhátvédről holnapi számunkban olvashatnak
