A szombati világbajnoki selejtező szakértője is lehetne, Rabóczki Balázsnál ugyanis kevesen ismerik jobban a dán futballt. A nyár óta a Bp. Honvédot erősítő kapus 2003 januárjában írta alá az FC Köbenhavn vezetőivel megkötött szerződést, amelynek értelmében három és fél esztendőre kötelezte el magát az egyik legnépszerűbb dán együtteshez.
„Az egyezséget végül fél évvel a lejárta előtt felbontottuk, részben ez is az oka annak, hogy felemás érzésekkel távoztam –
emlékezett a búcsúra a kétszeres válogatott futballista. – Két és
fél évig nem volt semmi gond, két bajnoki címet nyertünk a csapattal, s akkoriban úgy gondoltam, valóra válhat az álmom. Amikor Dániába igazoltam, úgy terveztem, hogy onnan Angliába, Spanyolországba vagy valamelyik nívós nyugat-európai bajnokságba vezethet az utam, ám amikor az elöljárók Koppenhágába csábították a válogatott kapusát, Jesper Christiansent, megváltozott a helyzetem. Előrelépés helyett visszalépés következett a karrieremben: mivel hitvallásom, hogy inkább védjek egy kiscsapatban, mint üljek egy nagy klub kispadján, hazatértem Sopronba. Történt, ami történt, büszkén tekintek vissza azokra az évekre.”
Úgy volt, hogy csütörtökön Jesper Christiansen is Magyarországra érkezik, ám sérülése miatt otthon maradt.
„Morten Olsen együtteséből természetesen több játékost is ismerek, így például a védő Lars Jacobsent és a középpályán bevethető Hjalte Bo Nörregaardot – futotta át gyorsan a névsort Rabóczki Balázs. – Mindketten a csapattársaim voltak, Lars Jacobsent jó hátvédnek tartom, nem is lepődtem meg, hogy megvette az Everton, ugyanakkor azon csodálkozom, hogy Hjalte Bo Nörregaard a válogatottságig vitte; persze a kapitány nyilván tudja, miért hívta meg. Ami a többieket illeti: noha semmi extrára nem kell számítani a dán labdarúgóktól, jobb, ha mindenki felkészül rá, erős fizikumuk jó technikával párosul, abban senki se reménykedjen, hogy nem bírják végig a kilencven percet. Ezért óva intek edzőt, játékost és szurkolót attól, hogy lebecsülje az ellenfelet, szerintem a legnagyobb esély a döntetlenre kínálkozik. Ezt annak ellenére mondom, hogy nagyon drukkolok Babos Gáboréknak – részint, hogy nyerjenek, részint, hogy rám cáfoljanak.”
