Tájkép csata után
Bizarr hangulat uralkodott vasárnap este a székesfehérvári Jégcsarnok hátsó végében. Szótlanul, ám a felszín alatt forrva lépkedtek egymás után az öltöző felé az Alba Volán játékosai, miközben a sarokban felállított reklámfalnál a közvetítő Premiere televízió éppen azt kockázgatta, amint a Salzburg két stábtagja letámogatja a jégről a munkanapját a palánkon befejező osztrák játékost. Bemutattak minket a nagyvilágnak.
Az említett sérülés után bontakozott ki egyébként az összesen 139 büntetőpercet maga után vonó kettős ökölrangadó. Amelynek volt előzménye, nem is kevés. Merthogy a Salzburg azzal a lassan megszokott stílussal lépett jégre, hogy a bajnok eljött a kiscsapathoz. Az még simán besorolható a férfias játék kategóriájába, hogy a Salzburg minden egyes mezőnyjátékosa leütközte, aki szembejött, más kérdés, hogy az olimpiai előselejtező miatt az általánosnál is nagyobb terhelés miatt leginkább mentálisan kizsigerelt, ezért alacsonyabb ingerküszöbű „fehérvári ördögök” ezt rosszabbul viselték, mint „normál” állapotban. Viszont az olyan neveletlenség, mint például az ellenfél ütőjének a zsűridoboz tetejére hajítása, már túlzás volt.
S mindez háromezer Volándrukker előtt játszódott le.
Nem csoda, hogy minden részvevő fékevesztett lett a végére, az élen azokkal, akik elkezdtek hajigálni a nézőtérről, a körülöttük állók erélyes leteremtését kiváltva. Ehhez jött Ryan Bonni látványos szabálytalansága és a döntő, ötperces emberhátrány, amelyből megnyerte a két pontot a Salzburg. Majd minden mindegy alapon az említett két bunyó, Derek Couture és Matthias Trattnig, majd Fodor Szabolcs és Walter Lee Sweatt harca, amelyek után mindenki láthatta, milyen a tájkép csata után.
A két mester is szokatlan monológgal szolgált a sajtónak, főleg Pierre Pagé, a tudósításban általunk terjedelmi okokból kivonatolt mondandója volt érdekes. A Salzburg trénere látszólag sztoikus nyugalomban mesélt a folyosó falának támaszkodva. Hogy mennyi volt belőle a póz és mennyi a valós elképedés, az talány.
„A világon mindenütt voltak bajok, még Salzburgban is, de rendet tettek. Anglia civilizált ország, de a szurkolók ott sem mindig azok. Ausztria a világ egyik legnyitottabb állama, de ott is vannak nem civilizált drukkerek. Még otthon, Kanadában is voltak nagy balhék, de már vannak, akik rendet tartanak. Magyarország is civilizált ország, európai állam, Székesfehérvár pedig nagy jégkoronghagyományokkal büszkélkedő város. De engem most leköptek, leöntöttek, és megfélemlítették a csapatomat. Nem volt rendőr a csarnokban, a biztonsági emberek pedig a vállamig értek. Lehet, hogy csak néhány idióta van a nézők között, de akkor őket kell eltávolítani. Ha börtönbe kerülnek, legalább rend lesz. Talán a kontinentális hokiligát leszámítva az EBEL az egyetlen bajnokság a világon, amelyben három nemzet is résztvevő, s ez jó. Az előző szezonban a Ljubljana pályáján is voltak bajok, de megoldották őket. Mi hokizni szerettünk volna, de így nem lehet” – mondta Pagé.
Ted Sator, a Volán edzője erőltetett higgadtsággal annyit közölt még csapatával az öltözőben, hogy nem arra edzi őket, amit vasárnap látott, csipetnyi szakmaiságot csempészve az egészbe pedig annyit mondott, a profi játékosnak tudnia kellene, hogy az ellenfél késleltetett kiállításakor ne szedjen öszsze maga is egyet, ahogy az nemegyszer történt.
A baj pedig csőstül jön: nem elég, hogy kedd este már a listavezető Jesenice csarnokában van jelenése a négy vereségből érkező magyar bajnoknak, az eltiltások és sérülések miatt csak 19-en lesznek 22 helyett.
