Emlékeznek még, mekkora szenzációt jelentett, amikor három évvel ezelőtt, a torinói ötkarikás játékokon Knoch Viktor az ötödik helyen végzett a rövid pályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres távján? Az akkor mindössze 16 esztendős pécsi fiú 26(!) év után szerzett olimpiai pontokat Magyarországnak a téli játékokon (1980-ban a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettős ezüstérmet szerzett Lake Placidben).
Aztán jöttek az újabb pontok, Huszár Erika szintén az 1500 méteres távon remekelt: bár a hatodik helyen ért célba a döntőben, a kizárások után két helyet előreléphetett, és a negyedik helyen végzett.
Azóta tovább erősödött a magyar csapat: Huszár és Knoch továbbra is meghatározó tagjai a válogatottnak, akárcsak a már Torinóban is jégre lépő Darázs testvérek, Rózsa és Péter. Melléjük azóta felnőtt Heidum Bernadett, Lajtos Szandra és Keszler Andrea, míg a férfiaknál Galambos Gábor és Lóth Dávid Manó.
Az azóta nyert Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmek után joggal kijelenthetjük: a short trackesek Vancouverben még messzebbre juthatnak. Ám mielőtt elkiabálnánk sikerüket, gyorsan jegyezzük meg: a kvalifikációs versenyidőszak nem sokkal a vancouveri téli olimpia előtt zárul csak le, a játékokat megelőző két világkupaversenyen elért helyezések alapján.
A magyar csapat az elmúlt időszakban leginkább a váltóviadalokra koncentrált, még akkor is, ha a nyolc-nyolc legjobb csapat közé bekerülni borzasztóan nehéz. A már említett két vk-versenyen egyénileg is lehet – nem névre szóló – kvótát szerezni: 1500 méteren a legjobb 36, 1000 és 500 méteren az első 32 versenyző válthatja meg repülőjegyét a kanadai városba.
Ha a realitás talaján állunk, azt kell mondanunk: jó esély van arra, hogy létszámban elérje a „torinói szintet” Magyarország, vagyis hogy ismét két női és két férfi versenyző léphet jégre az ötkarikás játékokon.
A magyar csapat – az eredményes vancouveri szereplés érdekében – már ettől a szezontól kezdve minden vkversenyre elutazik. A feladat leginkább anyagilag megterhelő, hiszen az évi hat vk-viadalból csak kettőt rendeznek Európában, míg kettőt Ázsiában, kettőt pedig Amerikában. Ám amellett, hogy ezeken a versenyeken megjelenik a világelit (a legjobb dél-koreai, kínai, kanadai és amerikai korisokkal vetélkedhetnek a mieink), a világranglista szempontjából is van jelentőségük: a szezon hat vk-viadala ugyanis nagy súllyal esik latba a rangsorkészítésnél, és a minél jobb világranglista-helyezés kedvezőbb sorsolással „fizethet” a következő világversenyeken.
A szezon négy vk-viadala alapján egyértelműen megállapítható, hogy a magyarok ott vannak az európai élmezőnyben, Dél-Korea és Kína pedig messze kimagaslik a mezőnyből.
Ám a jég mindenkinek egyformán csúszik…
