Az ollózós gól lett a csatár álma

Kellemetlen hét volt, nem?Kellemetlen hét volt, nem?

És még finoman fogalmazott – válaszolta Rudolf Gegely, aki a vasárnap estét már Budapesten töltötte, mielőtt jelentkezett a hétfői összetartásra. – Még most sem tudok beletörődni, ha összegzem a közelmúlt eredményeit: címvédőként búcsú a Magyar Kupából, majd a bajnoki arany szempontjából sorsdöntő meccsen vereség az Újpesttől.

Szerencséjére csak az utóbbinak volt részese.

Viccel? Az MK-kiesés legalább annyira fájó, sőt! Az ember tehetetlennek érzi magát, bántja, hogy nem lehet a pályán, és nem segíthet. Sajnos a Fehérvár ellen kaptam egy medvepuszit, ami nem jött rendbe a Siófok elleni meccsig. Nagy nehezen túlteszem magam a kupabúcsún, felpörgök, ráhangolódom a lilák elleni összecsapásra, erre zakó a vége. Nem bírom elviselni a vereséget, gyűlölök alulmaradni, rosszul tűröm, ha az én csapatom bizonyul gyengébbnek.

Ne vegye hízelgésnek, de önre nem lehetett panasz.

Még hogy nem? Semmi sem jött össze. Adódtak lövések, helyzetbe tudtam hozni magam, ám az utolsó mozdulatok rosszul sikerültek. A mérkőzést követő estém azzal telt, hogy visszapörgettem a jeleneteket, és gondolatban elemeztem a hibákat. Egyébként is jellemző rám, hogy addig nem nyugszom, amíg nem hozom ki az adott szituációból a maximumot. Apró eltérés is döntő lehet: a Nyíregyháza ellen hasonló lehetőséget váltottam gólra, mint amely után