A közönségért kell most futballozni

SINKOVICS GÁBORSINKOVICS GÁBOR
Vágólapra másolva!
2009.03.31. 22:59
Címkék
Borzalmas lehetett neki a kispadról szurkolni. Ott ült Tiranában a cserejátékosok mellett, és legszívesebben már a 20. percben dresszt és stoplis cipőt húzott volna. Juhász Roland sárga lapok miatt nem léphetett pályára Albániában, de az együttes szerencsére nélküle is hozta a hőn áhított három pontot. Szokták mondani, győztes csapaton ne változtass, ám a belga Anderlecht 43-szoros válogatott védője alapember a nemzeti együttesben, akire a kapitány minden körülmények között számít.

Milyen volt a kispadról nézni az albánok elleni mérkőzést? Milyen volt a kispadról nézni az albánok elleni mérkőzést?

Szerencsére odaengedtek, de nem volt túl nagy élmény – mondta Juhász Roland. – Olyan gyomoridegesség fogott el még a meccs előtt, hogy alig bírtam a helyemen maradni. Egyfolytában azon járt az eszem, de jó lenne beállni, segíteni a fiúknak, velük együtt harcolni a győzelemért. De a végén ugyanúgy örültem az öltözőben, akárcsak a többiek, hogy aztán gyorsan pakoljunk, induljunk vissza a szállodába, és elkezdjük a munkát, a felkészülést a máltaiak ellen.

Ezek szerint semmi örömünnep? Hiszen rendkívül fontos és – nyugodtan leírhatjuk – értékes győzelmet aratott a válogatott Tiranában.

Persze hogy mindenki boldog volt, de jól jellemzi a mostani keretet, hogy nem kezdtük el hátba veregetni egymást, ünnepelni magunkat, mindenki igyekezett minél gyorsabban visszaérni a szállodába, ahol már szinte csak a szerdai meccsről esett szó.

Lehet, hogy furcsa lesz, amit kérdezek, de ha most ön lenne a kapitány, változtatna a Tiranában jól működő védelmen, és betenné Juhász Rolandot a csapatba?

Még szerencse, hogy nem én vagyok a kapitány… Ami a védelmet illeti: maximálisan jól teljesítettek a srácok. Babos Gábor vitán felül a mezőny legjobbja volt, nyugalma, magabiztossága átragadt a többiekre is. De a hátvédsor tagjai is megtettek mindent, ha kellett, a lelátóra bikázták a labdát, ha a szituáció úgy hozta, okosan járatták hátul. A kérdésére válaszolva, akkor sem leszek kétségbeesve, ha csak a kispadon kapok helyet. Persze azért dolgozom az edzéseken, hogy megmutassam, számolni kell velem. Nem akarok érzelgős húrokat pengetni, de mi így, együtt nagyon szeretünk edzeni, futballozni, beszélgetni. Jó érzés a válogatotthoz jönni, igazi barátokként találkozunk, és ami még ennél is fontosabb, mind a húszan megszakadunk azért, hogy játszhassunk. Nincs sértődés, nincs morgolódás, nincs duzzogás. Ha azt mondom, nagy tételben fogadtam volna a tiranai győzelemre a meccs előtt, bizonyára utólagos okoskodásnak veszi. Pedig láttam a találkozót megelőző tréningeket, és éreztem az erőt a csapatban.

Ennyire egyszerű ez?

Igen. Ennyire egyszerű. Bíznak bennünk, és mi bízunk magunkban. S persze az sem mellékes, hogy a keret szinte valamennyi tagja külföldön játszik. És játszik, nem pedig a lelátóról szurkol. Sokat gondolkodtam az elmúlt időszakon, és azt mondom, az olaszok elleni, budapesti három egyes győzelmünk jelentette a fordulópontot az újkori válogatott történetében. Igaz, az csak barátságos meccs volt, de a világbajnokot győztük le. A közönség szeretett minket, és mi elhittük, hogy bárki ellen sikeresek lehetünk.

Meglepődött az összeállításon, amelyet Erwin Koeman Tiranában kitalált?

Meg bizony. De szerintem nem csak én. A közvélemény alighanem biztosra vette, hogy Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs is kezd, ehhez képest más csapat futott ki a pályára. De mondom, attól is vagyunk most ilyen erősek, hogy remek futballisták ültek a kispadon. Valamennyien tisztában voltak azzal, hogy ez a válogatott, és ha itt az ember csupán húsz másodpercet kap, arra is büszkének kell lennie.

Ha az albánok elleni győzelemre nagy tételben fogadott volna, akkor gyanítom, a máltaiak elleni sikerre feltenné brüsszeli lakását, elegáns terepjáróját és kedvenc horgászfelszerelését is.

Nem szabad hibáznunk, ez egyértelmű. Megteremtettük a lehetőséget magunknak, hogy az eseményeket innentől kezdve mi irányítsuk. Nem a svédek és nem a portugálok, hanem mi. Mindkét rivális előtt vezetünk, és ezt az előnyt meg is kell tartanunk. Ehhez persze biztosan kell győznünk Málta ellen. Már csak a hatalmas szurkolótábor miatt is.

Hány százalék esélyt adna a továbbjutásra?

Minimum hatvanat. De lehet, hogy többet is.

Olvasta a nyolcvankétszeres válogatott Garaba Imre rövidke írását a keddi Nemzeti Sportban? Kifejtette, hogy mi még nem vagyunk a svédek, a dánok és a portugálok színvonalán, így a realitás azt sugallja, hogy negyedikek leszünk.

Ezzel nem értek egyet! Pozitívan kell gondolkodnunk. Tisztában vagyok vele, milyen labdarúgók alkotják a svéd és a portugál csapatot, de mi most egységesebbek vagyunk náluk.

Mire számít szerda este?


folytatás...
Legfrissebb hírek

Az MU sem tudott megálljt parancsolni az Aston Villának, zsinórban tizedszer nyertek Unai Emeryék

Angol labdarúgás
10 perce

A Kisvárda ritkán látható góllal nyert Debrecenben

Labdarúgó NB I
11 perce

Bodor Boldizsár az Újpest győzelme után: Bárki is jön, én szívesen segítem a munkáját

Labdarúgó NB I
55 perce

Osztrák hokiliga: három fehérvári pont került a fa alá

Jégkorong
1 órája

Női kosárlabda NB I: a DVTK 27 ponttal győzött a Vasas Akadémia otthonában

Kosárlabda
1 órája

Raphinha és Yamal gólja döntött, a Barca nyert az 50 percet tíz emberrel játszó Villarreal otthonában

Spanyol labdarúgás
1 órája

Vívás: taroltak a fővárosi klubok az országos bajnokság csapatversenyén

Egyéb egyéni
1 órája

Litván válogatott védővel erősített az MTK

Labdarúgó NB I
1 órája
Ezek is érdekelhetik