Egyszer illene kapura lőni...

Kellemetlen hírt kaptunk a mérkőzés előtt: csütörtök éjjel ellopták dr. Pánics Gergely, a válogatott mellett is dolgozó orvos autóját. Ez ma Budapesten majdhogynem mindennapos eset. További balszerencse, hogy a kocsival együtt elvesztek az orvos csapattal kapcsolatos feljegyzései és egyéb dolgai. Még ennél is nagyobb baj, hogy a válogatottnál és az utánpótlás-válogatottnál használt gyógyszereknek is nyomuk veszett, s az a táska is a tolvajok tulajdonába került, amelyben Pánics doktor sürgősségi esetben használt műszerei voltak.

Azt hittük, ennél rosszabb már nem vár ránk péntek este. Pedig dehogynem…

Írd és mondd, a pénteken pályára lépő két csapatban 13 külföldi kapott lehetőséget, hogy bizonyítsa, többet érnek a magyar futballistáknál, s érdemes volt rájuk pénzt áldozni. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy sem a Honvéd hat, sem az ETO hét légiósa nem nyújtott többet, nem játszott jobban, mint a honi mezőny „lesajnált” magyar játékosai. Ráadásul a Honvéd azzal is „büszkélkedhet”, hogy a kilencven perc során egyfajta rekordot állított fel, mégpedig azzal, hogy bármennyire is hihetetlen, de egyetlenegyszer sem rúgott kapura. Szasa Sztevanovicsnak a hazaadások és egy-két beívelt tétova labda hárításán kívül nem akadt dolga péntek este. Nagy kérdés, miként magyarázkodnak Sisa Tibor játékosai a majdani számonkérés során, hiszen nehezen hihető, hogy a szurkolók és a tulajdonos