Minden meccsre piros lap

Ha a Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső című sikerfilmben berobbant Vinnie Jones megkapná Ognjen Paripovics tavaszi statisztikáját, vélhetően elcsábítja a kaliforniai amatőrbajnokságban szereplő, a tudósítások szerint a keménységet enyhén szólva nem nélkülöző Hollywood All Stars néven futó csapatába. A színész angliai futballkarrierje során több negatív rekordot állított fel, így például a Wimbledon játékosaként a kezdés után hat másodperccel mutatták fel neki piros lapot, ám a Vasas szerb légiósának sorozata alighanem felülmúlhatatlan: a védő négy bajnokin szerepelt az idén, s háromszor állították ki…

A hátvédet az MTK vendégeként kapott piros lapja után egy mérkőzésre tiltották el, aztán visszatért, és a Haladás elleni találkozón mehetett idő előtt zuhanyozni. A fegyelmi bizottság visszaesőként két találkozóra meszelte el. Zalaegerszegen léphetett újra pályára – de a 14. percben Szilasi Szabolcs játékvezető szerint piros lapot és tizenegyest érő szabálytalanságot követett el.

„Leírhatatlan, mit éreztem, amikor bementem az öltözőbe – emlékezett vissza a kiállítást követő percekre Ognjen Paripovics. – Az embert tehetetlenségében a sírógörcs kerülgeti, de ezt elnyomja a düh, ami belülről feszíti. Lehet, nevetségesen hangzik, de én nem vagyok brutális, folyamatosan szabálytalankodó védő, aki annyi lapot gyűjt össze, hogy kártyázhatna velük. Tízéves pályafutásom során, magyarországi igazolásom előtt mindössze egy pirosat szedtem össze – erre a tavasszal négy meccsen hármat kapok. Nem tudom, hogy kerülhettem ilyen szituációba, zavaros a fejem, rossz döntéseket hozok, nem mérlegelek. Egy-egy bírói ítélettel lehetne vitatkozni, de felesleges, ráadásul tudom, miként megy ez, ha egyszer a játékvezetők beskatulyáznak, és elkönyvelnek fegyelmezetlen, rendre a kiállítás sorsára jutó játékosnak, külön figyelnek rád, és könnyebben kizavarnak. Sokan kérdezik, nem felelős-e az edző is a kiállításaimért, hogy például a Haladás elleni első sárga után nem lett volna-e szerencsésebb lecserélnie. Erre azt mondom, hogy profi futballista vagyok, tudnom kellene kontrollálnom a tetteimet, így kizárólag én vagyok hibáztatható. Nem tudom, ez után a kiállítás után mi lesz a sorsom, de nem lepne meg, ha a szezonban már nem engedne pályára a fegyelmi bizottság…”

Kérdés: Mészöly Géza milyen szerepet szán a jövőben egy olyan labdarúgónak, aki miatt többször is nehéz helyzetbe került a csapata? Egyáltalán mit tehet az edző ilyen esetben? Fegyelmezzen? Büntessen?

„Az biztos, hogy nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett, hiszen Ognjen Paripovics valóban több szempontból is kellemetlen helyzetbe sodort bennünket – mondta Mészöly Géza. – Egyrészt azokon a meccseken hátrányba kerültünk, amelyeken pirosat kapott, másrészt az eltiltása miatt a következő találkozókon nem számíthattam a játékára. Jómagam is futballoztam külföldön, és tapasztaltam: a légiósnak többet kell nyújtania, hogy elfogadják, és nem azzal kitűnnie, hogy négy meccsen háromszor kiállítják. A futballistának kötelessége koncentrálni, ilyen hibák nem férnek bele a játékba, ezért elítélem a védő teljesítményét, számolnia kell a következményekkel. Hétfőn összeülünk a vezetőséggel, és megbeszéljük, mi legyen a megoldás. Ugyanakkor fontos megemlítenem, hogy nem minden lappal értek egyet. A ZTE ellen több forrás is az én véleményemet támasztja alá, többek között a Nemzeti Sport szerint sem volt jogos a tizenegyes és a kiállítás. Alighanem érezte is Szilasi Szabolcs játékvezető, hogy tévedett, mert később egy szintén ártatlan eset miatt küldte le a zalaegerszegi Kocsárdi Gergelyt. Persze ez már minket nem vigasztalt.”