Manuel Pellegrini vezetőedző szerint „A csapategység lelkesítő injekciója”, illetve „Az isteni igazságszolgáltatás jele” volt a gól, amellyel Joseba Llorente a Camp Nouban a 92. percben meggátolta a Barcelona 2009-es megkoronázását. Bár a meggátolta helyett talán az elhalasztotta a helyes kifejezés, hiszen a hátralévő három fordulóban egy pontra van szüksége a Barcának, hogy három év után újra az övé legyen a trón, sőt az is elég, ha a Real Madrid nem nyeri meg mindegyik meccsét. Márpedig a Real legközelebb éppen a Villarreallal találkozik, ráadásul annak otthonában, az El Madrigalban.
Ott Llorente újfent bizonyíthatja, hogy az egyik legmegbízhatóbb spanyol góllövővé nőtte ki magát, akiről nem csupán gyorsasági rekordjai maradnak emlékezetesek. Merthogy azokkal már több örökrangsorba is bekerült.
Jelenleg például az övé a Primera División leggyorsabb gólja, 2008. január 20-án szerezte az Espanyol ellen, még a Valladolid csatáraként. Akkor 7.82 másodperc után talált a kapuba, átadva ezzel a múltnak az uruguayi Dário Silva (Málaga) 8 másodperces rekordját (a dobogó harmadik fokán a paraguayi Carlos Diarte áll, aki az 1977–78-as idényben a Valencia játékosaként a tizedik másodpercben lőtt gólt az Elchének). Emellett övé a Bajnokok Ligája történetének második leggyorsabb mesterhármasa, az ősszel a Villarreal–Aalborg találkozón az első és harmadik gólja között 17 perc telt el. A csúcsot a blackburni Mike Newell tartja a Rosenborg elleni kilenc perccel. Llorente érdemeit növeli, hogy ő csereként triplázott, rajta kívül hasonlóra csak Uwe Rösler (Kaiserslautern) és Walter Pandiani (Deportivo La Coruna) volt képes.
S hogy miért az egyik legmegbízhatóbb? Mert nem viselték meg a gyakori klubváltások (a baszk csapatokban – Sociedad, Eibar – nevelkedő futballista az utóbbi négy évben az Eibarban, a Valladolidban és 2008 nyarától a Villarrealban is futballozott, futballozik), és a mostani sorozatban az ötödik szezonja, amelyben a bajnokságban átlépte a tízes határt. Sorrendben 17 (Eibar), 12, 17, 15 (mind Valladolid) és 11 (Villarreal) gólt szerzett, az első három idényében még a Segunda Divisiónban, azóta pedig eggyel feljebb, a Primerában.
Azonban hiába a sok gól, hiába a több fontos gól (az idén a Villarreal például az ő találatával ejtette ki a Panathinaikoszt a Bajnokok Ligájában a legjobb tizenhat között), a válogatottságra esélye sincs. Fernando Torresszel és David Villával nehéz versenyre kelni, egy lassan 30 éves csatárban pedig aligha lát megváltót Vicente del Bosque szövetségi kapitány.
