Hátsó füves: „A falusi foci azért szexi, mert másképp működik”

„Többen vagyunk, mint egy falusi meccsen” – jegyezte meg Tóth-Gödri Iringó, a Hátsó füves – barangolás a magyar futball rejtett tájain című utazó fotókiállítás kolozsvári megnyitóján, látva, hogy teljesen megtelt a Szabók Bástyája konferenciaszintje. Az esemény háziasszonyi tisztségét ellátó újságíró és művészettörténész bevallotta, hogy a Nemzeti Sport riportsorozatának képanyagából készült válogatást meglátva minden szakmai szempontot elfelejtett, és laikusként érezte át a belőlük áradó hangulatot.

A Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatának keretében látható kiállítást megnyitó Ringer István, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum igazgatója azzal kezdte, ami igazán közel hozzá: a középkori várak és a futball, amelyek most ezen a különleges helyszínen, a középkori kolozsvári várfal egyetlen megmaradt, jelenleg kulturális térként működő részében találkoztak.

„Óriási öröm, hogy itt, Kolozsváron, ezen a patinás rendezvényen bemutatkozhat ez a tárlat” – mondta az utazó kiállítás állandó házigazdájának vezetője.

A kiállítás képeit Szabó Miklós, a Nemzeti Sport fotórovatának vezetője válogatta tíz fényképész műveiből, amelyek a Hátsó füves projekt több mint 250 helyszínen készültek. A megnyitó keretében pedig Csillag Péter, lapunk újságírója és a Hátsó füves-sorozat megálmodója beszélgetett Péter László szociológussal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárával falusi labdarúgás helyzetéről, szerepéről és jövőjéről a XXI. században.

„Azért hálás téma a falusi futball, mert nagyon könnyen megragadható a hétköznapi emberek viszonya a focihoz. Mélységesen emberi, természetes, a futball hagyományos értékeinek világa, ahol a sport mellett rengeteg egyéb kérdésről, például vallásról, mezőgazdaságról, kultúráról vagy etnikai kérdésekről is szó esik” – fogalmazott Csillag Péter, aki a helyszínek felkeresése során aludt már öltözőben, sőt kastélyban is. Szóba kerültek az anyaországi és erdélyi vidéki labdarúgás közti különbségek is, Csillag Péter szerint napjaink székelyföldi körzeti focija az 1990-es évek magyarországi megyei bajnokságait idézi, de a szervezett futball kereteiből kiszorult Kalotaszeg már egy egészen más világ.

A labdarúgást évek óta társadalmi szempontból kutató Péter László szerint faluhelyen „még mindig baromi fontos” tud lenni a foci, mivel a szereplők viszonyai mögött mindig ott van az, amit a pályán látunk vagy megélünk.

„A falusi foci azért szexi, mert másképp működik, mint a posztmodern, profi futball, ami már termék, tévéműsor. Falun ez az átalakulás még nem történt meg” – mondta a szociológus.