Az Aranylabda-gála magyar győztese

A közösségi felületeken Michael Nagyként szerepel a Németországban élő, de egykor Tatabányán nevelkedő Nagy Mihály, aki 1986-ban „disszidált” lengyel feleségével, már kint élő sváb rokonaihoz csatlakozva. „Kezdetben egyáltalán nem foglalkoztam sporttal, de amikor a fiam gyerekcsapatához magyar vendégegyesületek érkeztek, mindig engem kértek meg, hogy segítsem, kísérjem őket és egyre több lett az ilyen feladat – meséli Nagy Mihály. – Sokszor gardíroztam például a Femina csapatát Magyarországról, akkor még jött velük a legendás Bárfy Ágnes is. Aztán egyszer, a kilencvenes évek közepén Lisztes Krisztiánnal egy fogadáson találkoztunk, beszélgettünk, összebarátkoztunk és tőle kezdtem kérdezgetni, mire van szükség ahhoz, hogy valaki jó menedzser legyen. A bizalom a legfontosabb, mondta, illetve, hogy engem el tudna képzelni ezen a pályán a hozzáállásom, a személyiségem miatt. Elvégeztem az iskolát, és második nekifutásra le is vizsgáztam, megszereztem a német szövetség, a DFB és így a FIFA licencét 1997-ben. Az első ügyfelem egy Müller Krisztián nevű magyar játékos volt az akkor negyedosztályú SSV Ulmból, amelynek az edzője egyébként Marcus Sorg volt, aki ma másodedző az FC Barcelonánál. A valaha az U6-os csapatban futballozó fiam, Richárd pedig ma már fizioterapeuta, és nagy büszkeségemre más magyar klubok után most a Ferencvárosnál dolgozik.”

A magyar sajtóban a leginkább a kétszeres BL-győztes, Wolfsburgban játszó Jakabfi Zsanett ügynökeként lehetett találkozni Nagy Mihály nevével, de már Vágó Fanninak is ő segített a Bundesligába szerződni, majd a férfiválogatott tagjai között is lettek ügyfelei. Pontosabban lettek ügyfelei, akik később válogatottak lettek. „Eleinte nem volt szemem ahhoz, hogy miként válasszam ki, akivel dolgozni akarok. De aztán megtanultam a német kollégáktól, hogy nem arra van szükségem, aki a legjobb a pályán, hiszen őt mindenki észreveszi, ő már befutott. Hanem arra, akiben a legtöbb potenciál van. Így szemeltem ki Lovrencsics Gergőt még a Lombard FC Pápa játékosaként vagy Kleinheisler Lacikát, amikor még tartalék volt az NB II-ben, Felcsúton. Később mind a ketten válogatottak lettek és én vittem őket először külföldre.”

Főként a lengyel és a német kapcsolatai kiválóak, így juttatta ki Kleinheisler Lászlót a Bundesligába, a Werder Bremenhez, és talán az egyetlen igazán ismert magyar ügynök, aki női játékosok képviseletét is ellátja. Jakabfi Zsanett után a lengyel Ewa Pajort is ő vitte a Wolfsburghoz, majd Barcelonába is. A kis lengyel faluból, földműves családból származó Pajort egyébként Magyarországon, az MLSZ által rendezett Balaton-kupán szúrta ki, még szinte gyerekként, 17 évesen, csiszolatlan gyémántnak látta, és több személyes találkozó után nyerte csak el a bizalmát. A ma 28 éves csatár aztán hétfőn, Párizsban ott állt a színpadon, mint a világ legjobb góllövője, és csapattársai, szülei mellett Nagy Mihálynak mondott köszönetet. A menedzser pályája fénypontjának tartja, hogy az FC Barcelona és Ewa Pajor meghívására ott lehetett a katalán sztárklub különgépén, amely a vezetőket, a jelölteket és hozzátartozóikat szállította Párizsba. Többek között Lamine Yamalt, aki a második lett az Aranylabda-választáson és elnyerte a legjobb fiatalnak járó Kopa-díjat vagy a női aranylabdás Aitana Bonmatít, ügyfele, Ewa Pajor katalán csapattársát. Mint mondta, az FC Barcelona elnöke, Joan Laporta az oda- és a hazaúton is személyesen üdvözölt mindenkit a fedélzeten a beszálláskor.

„Nagyon kedves és elegáns dolog volt ez. A legbüszkébb arra vagyok, hogy engem hazafelé már úgy azonosított: »el Húngaro«, azaz »a magyar«. Ő mutatott be Hansi Flicknek is, aki jelölt volt az Év edzője díjra és szintén nagyon kedves volt, vele persze németül beszélgettem.”

A 63 éves Nagy Mihály menedzseri filozófiája, hogy minél nagyobb segítségére legyen a játékosainak, ha kell, az élet minden ügyes-bajos dolgában, s csak másodlagos számára, hogy pénzt keressen ezzel a tevékenységével. Nagyon büszke a magyar futball egyre nagyobb sikereire, és szeretne a saját munkájával is hozzájárulni a sportág hazai újjáépítéséhez, mi több, csaknem negyven év után Stuttgart mellől feleségével hamarosan hazaköltözik a siófoki házába.