Kálnoki-Kiss Attila: A sport nem politikai terület, ezt szögezzük le
„A sport nem politikai terület, ezt szögezzük le. Magamra is leginkább szakmai emberként tekintek, és a szakmaiságot tartom elsődleges feladatomnak – szögezte le a 24.hu-nak adott interjúja elején Kálnoki-Kiss Attila, válaszolva arra a kérdésre, hogy a sportban beszélhetünk-e rendszerváltásról. – Nem mindenki rossz ember, aki a sportban dolgozott az elmúlt tizenhat évben, vagy nem mindenki akarattal hibázott, de kétségtelen tény, hogy voltak olyan félrecsúszások, amin mindenképpen változtatni kell.”
A sportban jelen levő autonóm szervezetek működéséről és helyzetéről többek között azt mondta: „A múltban is volt arra kísérlet, hogy a politikusok háttérbe szoruljanak a magyar sportban. Ez a kísérlet aztán valamilyen módon lelassult vagy megállt. Emlékezetes módon Kocsis Máté a kézilabda-szövetségtől vonult hátrébb, Szalay Ferenc pedig a kosárlabda-szövetség éléről, de valamiért megtorpant ez a folyamat.”
Négy hete ülök ebben a pozícióban, és mindenhol elmondom, hogy nem láttam ezt szembejönni
– tért át a következő négy év céljaira, majd kiemelte egyik alapelvét. Mint mondta, a sportfinanszírozás tekintetében sokkal átláthatóbb, jövőbe mutatóbb gazdálkodást szeretnének bevezetni, s ezen már el is kezdtek dolgozni: „A kormány és az államtitkárság olyan versenyeket fog támogatni, amelyek racionálisabb költségvetéssel készülnek, és amelyeknek a piaci alapú bevételi oldala is egyre markánsabban megjelenik.”
Felidézte, hogy a kinevezése utáni első négy hétben rengeteg dolga akadt, merthogy ekkor sok esemény volt egymás után Magyarországon, köztük például a budapesti labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő. Szavai szerint az eseményeknek a lebonyolítását is rendbe kellett tenni anyagilag és jogilag is: „Nem tudják elképzelni, hogy milyen áldozatos munkával sikerült ezeket megvalósítani, és ugyanilyen események vannak előttünk is” – mutatott rá.
A Lounge-csoport távozása körüli bonyodalmakról azt mondta, ebben az esetben válságkezelés is történt, hozzátette ugyanakkor, lát esélyt arra, hogy a társaság majd visszaperel a közeljövőben.
A műsor következő részében a folyamatban lévő átszervezésekről beszélt a sportért felelős államtitkár:
Még átmeneti állapotban vagyunk, de ettől függetlenül haladunk előre, mert a fundamentumokat le kell tenni.
„Az alapkérdésekben állást kell foglalni, és el kell indulni abba az irányba. Az biztos, hogy elkezdődik egy átvilágítás az államtitkárság munkáját, háttérintézményeit és szerződésállományait illetően is. Ezt mindenképp szeretném, mert ha nem látunk tisztán, akkor nem is tudjuk, hogy merre kellene változásokat végrehajtani a szervezetek működésében és felépítésében.”
Műsorvezetői kérdésre válaszolva elmondta: még nem tudni, hogy ki végzi majd az átvilágításokat, de azt elárulta, hogy ez az ember nem belsős, hanem külsős szereplő lesz.
Kálnoki-Kiss Attila kiemelten fontos céljai között említette az állampolgárok aktivitásának növelését: „A magyar emberek durván húsz százaléka él aktív életmódot. Értsd ez alatt azt, ha valaki gyalog jár a munkahelyére.” Megemlítette ezen a vonalon, hogy ugyanez egy átlagos európai országban 40 százalék körül van, míg a fejlett országokban e fölött áll. Úgy fogalmazott, hogy „ha pár éven belül ebben sikerül mérhető változást elérni, akkor az egy nagyon fontos siker lesz”.
„Szeretnénk hasonló programokat csinálni, mint a Nemzeti Úszóprogram, ami szerintem most már lassan európai hírű lesz. (…) A program évente negyvenhatezer elsős, másodikos gyermeket tanít meg úszni úgy, hogy a harmadik év végére három úszásnemben száz métert a kilencven százalékuk le tud úszni. Ez egy olyan program, amit mindenképpen folytatni kell” – mondta, kiemelve, hogy más sportágakban is hasonló programokat kell majd indítani.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy fennállhat-e összeférhetetlenség Szántó Dávid helyettes államtitkári kinevezése és a között, hogy a vizes világbajnokság operatív igazgatójaként is tevékenykedik, az államtitkár óvatosan válaszolt: „Összeférhetetlennek látnám, de miután különböző szervezetek különböző csatornákon keresztül kapják a forrást és ellenőrzik annak az elköltését, ezért ezt még tolerálhatónak érzem, ebben az egy esetben.”
Később bejelentette, hogy a korábbi, sportigazgatásért és sportfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Schmidt Gábor pozíciója már megszűnt, viszont hamarosan kineveznek majd még egy helyettes államtitkárt. Mint mondta, szerinte Pósfai Gábor belügyminiszter nagyon is érdeklődik a sport iránt, ennek már korábban is több jelét adta.
Az átvilágításokra visszatérve nem cáfolta, hogy rengeteg teendő van még hátra:
Az asztalomon négy A3-as oldalnyi papír van, tele NAV-vizsgálatokkal
– mondta, s külön is említette az UNI Győr kosárlabdacsapatának ügyét, amelyben az Állami Számvevőszék visszaéléseket és szabálytalanságokat tárt fel a taotámogatások körül. Kálnoki-Kiss Attila szerint ebben az ügyben egészen biztosan lesz egy komolyabb vizsgálat.
A taorendszerre áttérve mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a tao közpénz: „Alapvetően jó ötlet volt a tao, és rengeteg dolgot köszönhet neki a magyar sport. Elsősorban infrastrukturális téren, másodsorban üzemeltetés terén; megszűntek a régebbi anomáliák, hogy nem nagyon volt olyan szereplője a magyar sportnak, akinek ne lett volna köztartozása.”
Ugyanakkor beszélt az egyik problémáról, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetségnek 2014 óta nincs lezárt taoelszámolása: „Ezzel én is most szembesültem. Ha a jövőbeli feladatokról beszélünk, akkor azt kell mondanom, hogy erre nagyon záros határidőn belül megoldást kell találni. Az senkinek nem jó, ha ilyen hosszú időn keresztül lezáratlan támogatási évek vannak. Hogy ez hogyan lehetséges? Még pillanatnyilag is nyomozom, mert ebben sincs egyetlen igazság.”
Az államtitkár szeretné, ha a jövőben átláthatóbb lenne a rendszer, ebben segíthet szerinte az, hogy már elindult a bizottság ülési folyamata: „Ennek az a feladata, hogy teljes mértékben átnézze a rendszert és egy olyan javaslatot tegyen, amely 2027. január elsejétől jogi rendszert eredményezhet. Egy valóban átlátható, transzparens rendszert, hogy mindenki számára akár megtekintő, ellenőrizhető legyen, hogy az utolsó kis sportegyesület is mire, milyen célra, milyen taotámogatást kapott.”
A beszélgetés végéhez közeledve a Ferencváros került szóba, konkrétan a Fradiváros-projekt, amelynek ügyében feljelentés is történt hűtlen kezelés gyanúja miatt: „2022-ben jött egy kormányrendelet, amely azt mondta ki, hogy nemcsak a Fradivárosra és beruházásra, hanem működésre is felhasználhatja a Ferencváros ezt az összeget. Ennélfogva a vitaalapot az jelenti, hogy mit tekintünk működésnek.”
Nagy valószínűség szerint jogászok hada fog majd dönteni, hogy megfelelő-e az elszámolás, amit a Ferencváros jogalapként biztosított
– vetítette előre.
„Azt nem mondom, hogy nincs meg a pénz, de nyilván azért van egy ilyen vizsgálat és vannak folyamatban lévő ügyek, hogy majd a végén meg tudjuk mondani” – fogalmazott, majd kiemelte, hogy örök újpesti szurkolóként is a Ferencvárost a magyar sport kifejezett értékének tekinti.
Ezen a ponton ismét az átláthatóság fontosságára hívta fel a figyelmet:
Amíg én vagyok az államtitkár, biztosan nem járulok hozzá ahhoz, hogy olyan beruházásra, eseményszervezésre adjunk forrást, aminek nem látjuk az értelmét, a megtérülését.
Példaként hozta fel a Balaton Parkban rendezett MotoGP-versenyt: „Tizenhatmilliárd forintba került a magyar államnak, ötszázmillió forint bevétel mellett, hatezer nézővel. Ezt mindenképp át kell vizsgálni.”
„Az alapvető cél, hogy megtisztuljon a magyar sport, és ezért mindent meg is fogunk tenni államtitkársági szinten” – hangsúlyozta Kálnoki-Kiss Attila.
A műsor utolsó másodperceiben az esetleges budapesti olimpia rendezéséről mondta el a véleményét: „A folyamat jelenlegi állása szerint Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság ahogy kell, részt vesz egy párbeszédben a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal. A kormánynak az álláspontja az, hogy ha és amennyiben elérkezik az a mérföldkő, amikor ebben szerepe lehet, akkor meg fogja azt vizsgálni. (…) Jelenleg a kormánynak ebben nincs dolga, maximum informálódik a párbeszéd állásáról.”
