Hajdu Attila borászként is megelégszik azzal, ha a „kapu előtti teret” uralja

Miért lett a magyar futball „Puskás Öcsiék” fröccsös anekdotáitól hangos közege az évtizedek során boros világból sörös világgá? Miként lehetséges, hogy még Badacsonyban is dobozos sörrel ünnepel a csapat? – ez a kérdés is szóba került a veszprémi Hátsó füves-kiállítás szabadtéri estjén, amelynek témáját a labdarúgás és a borkultúra sajátos metszései kínálták. A Laczkó Dezső Múzeum épülete előtt tartott beszélgetést Fejérvári Gergely borszakíró, az ESMTK egykori játékosa, a Kis magyar borsznobkalauz, a Fröccskönyv és az Ültess szőlőt! című könyvek szerzője vezette (szerinte a fenti jelenségre részben választ ad a sör praktikusabb tálalása, a boltban például nem szívesen nyúl az ember a 32 Celsius-fokos rozéborért, ha mellette ott a hűtött sör), a futballkapcsolatot pedig Hajdu Attila, a Ferencváros korábbi válogatott kapusa, a Fürjes Borászat vezetője erősítette.

„Aberrált szokásom, hogy olyasmibe kezdjek, amihez nem értek – beszélt életének borászati fordulatáról az 55 éves sportember, kitérve arra, hogy nem tartja magát igazi borásznak, a balatonfüredi Fürjes Villa és a vászolyi Fürjes Udvarház vendéglátó szolgáltatásának hozzáadott értékeként kezdett el saját bort készíteni, manapság évente 2600 palackot termel. – Nem tervezek bővülni, szőlőből az az egy megművelt hektár nekem éppen elég. A kapusokra azt szokták mondani, az a jó, ha a kapu előtti területet uralják, én a borászatban sem vágyom többre. Egykori csapattársam, Szergej Kuznyecov kérdezi időnként: »Átyila, pálinkád van már?« Mindig le kell lombozzam, hogy az nálunk nincsen. És hogy elsősorban miért olaszrizlinget termesztünk? Egyszerű a válaszom: azért, mert azt szeretem. És látom, hogy a vendégek is szívesen isszák.”

A jolly joker fajtának számító olaszrizlinget Fejérvári Gergely a jobbhátvédtől a csatár posztig az egész pályát bejátszó Szoboszlai Dominikhez hasonlította, Hajdu Attila helyeslése mellett. A vendégek a köveskáli Pálffy Szőlőbirtok és Pince borait kóstolhatták a Harmadik Félidő Bisztró estjén, a neves köveskáli borász, Pálffy Gyula pedig két kínálás között azt is elmesélte, miként választott annak idején csapatot: „A családi szőlőmunka feladatai sokszor távol tartottak gyerekként a délutáni meccsekről, azt viszont megfigyeltem, hogy barátaim kék színű tornacipőjük orrára ráírták: »FTC«. Fogtam magam, én is ráírtam a magaméra, hát így lettem fradista.”