Hvicsa Kvarachelia szerepétől a középpályáig: a Burnley szakembere elemezte a grúz válogatottat

Meglepetésre bejutott a 2024-es Európa-bajnokság nyolcaddöntőjébe – Magyarország nagy bánatára – Grúzia, ám a válogatott azóta kevéssé került rivaldafénybe. Nem is csoda, hiszen az eredmények ritkán kerültek címlapra, a történelmi Eb-szereplést követő lendület elfogyott, Willy Sagnol energiáját pedig már az álláskeresés köti le, ugyanis öt és fél év után a múlt szombaton menesztették a szövetségi kapitányi pozícióból.

„Nagyon hálásak vagyunk neki azért, amit elért a válogatottal, hiszen történelmi sikert hozott az országnak: először jutottunk ki az Európa-bajnokságra, amelyen a kieséses szakaszig meneteltünk – mondta lapunknak Miha Gabecsava, a Burnley technikai játékosmegfigyelője. – Ugyanakkor szerintem alaposabban kellett volna elemezni, hogyan jutottunk ki. A Nemzetek Ligája C-ligájából kaptunk lehetőséget a pótselejtezőre, amelyben Luxemburggal és az átalakulóban lévő Görögországgal játszottunk, ráadásul mindkét mérkőzést Tbilisziben rendezték elképesztő hangulatban, ami rengeteget számított. Az Eb-kijutás mögött természetesen jelentős munka volt, csakhogy ebből nem következett, hogy minden szakmai folyamat jó irányba halad. Akadtak jó eredményeink, bizonyos hibák azonban folyamatosan felszínre kerültek. Az Európa-bajnokság után még jött néhány siker, később azonban több rossz teljesítmény következett, és érezhetően eltűnt az energia a csapatból. Willy Sagnol már nem tudta újra felrázni a játékosokat, visszahozni azt a harci szellemet, amely korábban az egyik legnagyobb erősségünk volt. Szerintem az Eb után kellett volna lezárni a közös munkát – ami a francia edzőnek is jobb lett volna, hiszen óriási sikerrel a háta mögött, kelendőbb szakemberként távozhatott volna, mi pedig magasabbról vághattunk volna neki az új korszaknak. Ehelyett a szint fokozatosan visszaesett oda, ahol korábban volt.”

Willy Sagnol Grúziája hosszú időn át három belső védőre és a gyors átmenetekre épített – szakértőnk szerint ez részben kényszerből alakult így.

 „Legtöbbször öt védővel játszottunk, és nagyban támaszkodtunk az átmenetekre, valamint néhány játékos kiemelkedő egyéni képességére. Hvicsa Kvarachelia és Zsorzs Mikautadze mellett Giorgi Mamardasvili is kulcsfigura volt, az Eb előtti időszakban talán éppen annyira fontos, mint a PSG klasszisa. A védelemben nem volt olyan stabilitásunk, amelyre bátran lehetett volna építeni, ezért három belső védővel próbáltuk elfedni a hátsó sor gyengeségeit. Sebességben sem álltunk úgy, hogy magasan védekezzünk és folyamatosan domináljunk, ezért Willy Sagnol hátrébb vonta a csapatot, és mélyről próbált gyorsan előretörni.”

A magyar válogatottal kapcsolatban gyakran felvetődik, mennyire erősen gravitál Szoboszlai Dominik köré a játék, és hogy a társak akkor is őt keresik a labdával, amikor más megoldás is adódna. Arra voltunk kíváncsiak, Grúziában megfigyelhető-e ugyanez Kvarachelia esetében, és a válogatott túlzottan rá akarja-e építeni a támadásait.

„Valami hasonló nálunk is tapasztalható. A probléma forrása, hogy a keretünk nincs egyensúlyban. Elöl rengeteg pazar képességű játékosunk van, de el is kell juttatni hozzájuk a labdát, ami nem mindig sikerül. Az utóbbi meccseken Kvarachelia időnként egészen mélyre, szinte a hatos pozícióba lépett vissza, mert nem kapott labdát a támadóharmadban – ez abszurd helyzet, hiszen az ő képességeit jóval közelebb kellene kamatoztatni az ellenfél kapujához. A legnagyobb hiányosságot a védekező középpályás posztján érzékelem. Teljesen mindegy, milyen rendszert alkalmaz egy csapat, ez a pozíció kulcsfontosságú. Ha nem tudjuk összekötni a védelmet a támadósorral, a legjobb csatáraink is elszigetelődnek.”

Az U21-es korosztály éléről átemelt Ramaz Szvanadze Ukrajna ellen mutatkozott be a válogatott szövetségi kapitányaként, ám egyetlen közös edzés után aligha lehetett gyökeres változást várni.

„Egyelőre nem láttam drasztikus különbséget. Voltak apró változások a labdakihozatalban, szélesebb területekről próbált építkezni a csapat, de az alapok ugyanazok maradtak, és Kvarachelia szerepe sem változott sokat – ennyi idő alatt ez természetes. A következő meccseken azt várom, hogy elsősorban a középpályások feladatait alakítsák át, mert jelenleg nem működik megfelelően a védelem és a támadósor összekötése. Mivel rövid idő áll rendelkezésre, Magyarország ellen inkább eredményorientált futballra számítok, nagy taktikai forradalomra még nem.”

Miha Gabecsava szerint Grúzia legnagyobb ereje továbbra is az egyéni képességekben rejlik, ugyanakkor egy visszatérő problémát is megnevezett.

„Az intenzitás hiányzik a játékunkból, ami az előző két találkozón is kiütközött. Amikor sikerült nyomást gyakorolni az ellenfél középpályájára vagy védelmére, azonnal hibára kényszerítettük, azonban erre csak elvétve voltunk képesek. Egy Kvarachelia szintű játékos persze rosszabb passzban is eldöntheti a meccset, ez olyan adottság, amellyel kevés válogatott rendelkezik.”

Marco Rossinak és stábjának aligha lesz egyszerű felkészülnie a pénteki ellenfélből, nehéz megjósolni, milyen változtatásokat hajt végre a frissen kinevezett szövetségi kapitány. Az új szakvezető érkezése önmagában is tartogathat taktikai meglepetéseket, ráadásul Grúzia sürgősen javítana az elmúlt időszak eredményein. A Burnley alkalmazásában álló szakember szerint kiélezett mérkőzésre van kilátás, mert mindkét válogatott győzelmi kényszerben lép pályára.

„Az új edző érkezése az első néhány találkozón pluszenergiát adhat, de pár nap alatt nem lehet mindent megváltoztatni. A magyar válogatott legutóbbi eredményeit látva szerintem kiegyenlített meccs lesz, egyetlen hiba vagy egy klasszisteljesítmény is eldöntheti, merre billen a mérleg nyelve.”

NEMZETEK LIGÁJA
B-LIGA
2. CSOPORT
Péntek, 20.45: MAGYARORSZÁG–Grúzia, Budapest, Puskás Aréna (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n és a Nemzeti Sportrádióban!