Népsport: 90 éve született Mr. 100 pont
Mindössze két NBA-gyűrűje van, ami ekkora pályafutás és ekkora klasszis esetében igencsak ritka. Nagy riválisa és pályatársa, a Boston Celticset erősítő Bill Russell ugyanezen idő alatt 11-szer ért fel a csúcsra, miközben a gyengébb egyéni mutatók ellenére 7–1 a mérlege Wilt ellen az NBA rájátszásában. Wilt Chamberlain neve a világ emlékezetében mégis minimum azon a magaslaton áll, mint a Celtics centeréé. (Kettejük örök párharcával az ugyancsak kortárs Larry Bird és Magic Johnson csatáját szokták párba állítani, de Chamberlainék a pályán is azonos poszton, azaz párban játszottak, az egymás elleni meccseken egymást is fogták.)
Igen, a nagy Wilt a „100 pontos ember”, az egyetlen az NBA történetében, akinek egyetlen mérkőzésen összejött a bűvös, kerek szám – természetesen úgy, hogy a végén már mindenki a keze alá játszott –, jellemző, hogy mögötte a második legtermékenyebb produkció Bam Adebayóé idén márciusból: 83. A vonatkozó öröklista első tíz helyezéséből öt Chamberlainé.
A felnőttként 216 centis fiúnak egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy kosárlabdázó lesz. Amikor az 1936-ban kilencgyermekes philadelphiai családba születő Wilt kigyógyult egy majdnem végzetesnek bizonyuló, korai tüdőgyulladásból, atletizálni kezdett, mert a kosárlabdázást „a kislányok játékának” tartotta. A már tízéves korában 183 centis kissrác 198 centit (pontosabban 6 láb és 6 hüvelyket) tudott magasban, 670 centit (22 láb) távolban, súlylökésben pedig 16.25 métert (53, 4). Amire középiskolába ment, már 211 centisre nőtt, semmi sem mentette meg attól, hogy a palánk alatt találja magát. Itt eleinte csak a magasságával tűnt ki, de ehhez villámgyorsan ponterősség, fizikai erő és elsőrangú dobásblokkolás is társult.
Az egyetem küszöbén Red Auerbach, a Boston későbbi edzőlegendája a New England Universityre akarta csábítani, hogy onnan majd könnyen draftolhassa a Celtics, ám Chamberlain válaszra sem méltatta. Wilt a University of Kansas mellett tette le a voksát, és választásában döntő szerepe volt az amerikai egyetemeken az ötvenes évek végén még viruló faji szegregációnak: Kansas üdítő kivétel volt. (Ehhez képest később mélyen elítélte a Black Panthershez hasonló fekete nacionalista mozgalmakat, és lelkes Nixon-párti republikánus lett.) Az egyetem csapatát a Kansas Jayhawksszal elért sikerek mellett atlétikában is erősítette, háromszor lett magasban bajnok, 100 yardon 10.9-et tudott, súllyal pedig ekkor már 17.06-ra, hármasban pedig 15.25.re volt képes – senki sem érti, miért nem tízpróbázott.
Már 1958-ban megérkezett volna az NBA-be, de akkortájt a liga főiskolai végzettséghez kötötte a játékjogot, így Wilt egy évre a szórakoztató műfajra adta a fejét, és a híres Harlem Globetrotters szolgálatába állt. Ebbéli minőségében ott volt a kosárcirkusz teltházas, 1959-es szovjet turnéján is, ahol a Lenin Stadionban Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár is vörösre tapsolta a tenyerét (ha nem lett volna eléggé az…), miután a saját szemével látta, mire képesek a kosárpályán Amerika artistái.
Aztán jött az NBA. 1959. október 24-én bemutatkozott a Philadelphia Warriors színeiben (a franchise 1962-ben Chamberlainnel együtt költözött San Franciscóba, és 1971-től játszik Golden State-ként mai otthonában, Oaklandben), és a maga 30 ezer dollárjával, amely ma több mint negyedmilliónak felel meg, rögtön az NBA legjobban fizetett játékosa lett. Első idényében 37.6 pontot és 27 lepattanót átlagolt, császár volt a palánk alatt. Elsőként ért el egy év alatt 3000 pontot (azóta is csak Michael Jordan 1986–1987-ben 3041-gyel), csak ő jutott 4000 fölé, és mindmáig egyedüliként szedett le egy idényben 2000-nél is több lepattanót: 2149-cel ma is övé a rekord.
A New York Knicks (169–147) volt az áldozat, amikor 1962. március 2-án 100 pontig jutott, 63 mezőnykísérletéből 36 ért célba, értékesített 28 büntetőt – miközben tripla akkoriban nem is létezett. (Más kérdés, hogy a Góliátnak becézett center távolról mennyire lett volna hatékony, de 1-2 ponttal talán még beljebb lenne…) Amikor 46 másodperccel a lefújás előtt bezúzta a századikat, a meccs véget is ért. Abban az évben a pontátlaga 50.7 volt.
Wilt Chamberlaint elképesztő méretei és hatékonysága miatt nem övezte egyöntetű elismerés, több szabályt is meg kellett változtatni miatta. Mivel képes volt a büntetőt a büntetősávból néhány lépés nekifutás után felugorva bezsákolni, ezt betiltották, és miatta lett szélesebb a pálya is.
Amikor 1965-ben ott hagyta az immár San Franciscó-i Warriorst, és hazatért szülővárosába, Philadelphiába, Frank Mieuli, a Warriors hálátlan tulajdonosa egyenesen azt nyilatkozta: „Nem könnyű őt szeretni, utálni ellenben annál inkább, sokan azért jöttek ki, hogy veszíteni lássák…”
Ez azonban Chamberlaint olyan nagyon nem érdekelte, egyre több pénzért játszott, egyre népszerűbb lett, 1967-ben már a Philadelphiával megnyerte első NBA-aranygyűrűjét is, majd az újabb klubváltás után a Los Angeles Lakersszel 1972-ben a másodikat is. Amúgy pedig többször is kijelentette, hogy kizárólag két helyen érzi magát jól: a palánk alatt és az ágyban. Na, nem egyedül.
Volt újságíró, aki vette a fáradságot, és a nagy Wilt hevenyészett beszámolóit letisztítva, a kötelező túlzásokat is belekalkulálva kiszámolta, hogy nagyjából húszezer nővel létesített szexuális kapcsolatot. A nagy étvágyból sem házasság, sem gyermek nem született, jellemző, hogy Wilt utóbb azt mondta, a 20 ezerből csak tíz nőnek emlékszik a nevére… Bel Air-i luxuslakásában egymást érték a villámrandik, amelyek sűrűségében a nagy Wiltnek nemcsak a hölgyek közötti híre, de kóros álmatlansága is segített.
Visszavonulása után újra az atlétika felé fordult, a nagy Bob Kersee volt az edzője, a mastersversenyeken súlylökésben még a diszkosz négyszeres olimpiai bajnokát, Al Oertert is megverte, magasban pedig összesen egyszer kapott ki: az 1956-os olimpiai bajnok Charles Dumastól. Klubtársa volt Jackie Joyner (később: Kersee), Greg Foster és Andre Phillips is.
Hollywood is megtalálta, az óriás több filmben feltűnt, legismertebb szerepe Bombaata, az 1984-es Conan, a barbárban a főgonoszt, az akkoriban még testépítőként világhírű Arnold Schwarzenegget majdani áldozatát alakítja.
Az 1999 októberében szívelégtelenségben elhunyt Wilt Chamberlain 13-as mezszámát nemcsak a Golden State Warriors, a Philadelphia Sixers és a Los Angeles Lakers, de 2000-ben a Harlem Globetrotters is visszavonultatta. Halála után több mint félmillió dollárért árverezték el a labdát, amellyel a nyilván felülmúlhatatlan 100 pontot dobta.
| NÉVJEGY |
 WILTON NORMAN „WILT” CHAMBERLAIN |
Esernyő a madridi nyárban
