Két, egyaránt pocsék formában lévő gárda feszült egymásnak a hétfő esti rangadón. A vendég San Diego a szezon legnagyobb összeomlását mutatta be, 4–1-es mérlegét zsinórban hat vereséggel rontotta le és csúszott vissza az AFC West utolsó helyére.

A Jacksonville eddigi összeszedett három győzelme és nyolc veresége pedig a héten lavinaszerű változásokat eredményezett: a vezetőedző, Jack Del Rio távozott, helyét az eddigi védelmi koordinátor, Mel Tucker vette át, ráadásul bejelentették a csapat eladását is.

A Chargers legnagyobb problémája az idén a támadófalon végigsöprő sérüléshullám: három kezdőjátékos számára sérülések miatt már befejeződött a szezon, így például a héten igazolt Jared Gaither azonnal kezdő poszton találta magát (és lett ezzel az elmúlt 25 év második játékosa, aki leigazolása hetén azonnal kezdő bal oldali tackle lett új csapatánál).

A Jaguars oldalán a sérülések leginkább a cornerback poszton söpörtek végig, a két kezdő és a legjobb cserejátékos sem tudott pályára lépni, így egy szezon közben igazolt veteránnal és egy újonccal vágtak neki az összecsapásnak.

A játékot a Jaguars kezdte, de a támadósor mindössze egy percet töltött a gyepen, mielőtt átadta volna a lehetőséget a vendégeknek. Philip Rivers és társai már jóval eredményesebbnek bizonyultak, néhány hosszú Ryan Mathews-féle futás mellé egy bravúros elkapás is érkezett Antonio Gates részéről, a támadósorozatot végül Mike Tolbert 13 yardos TD-futása zárta le (0–7).

A következő eredménytelen Jacksonville-támadás után ismét sikerült végigmasírozni a pályán, de ekkor a saját célterület előtt a Jaguars védői megmutatták, hogy nem véletlenül kerültek idénre a liga legjobb védőegységei közé: meg tudták akadályozni, hogy a Chargers újabb TD-t szerezzen. Így Nick Novak 29 yardos mezőnygólja után 10–0-s hazai előnnyel kezdődött a 2. negyed.

A rövid szünet után mintha teljesen más Jacksonville-támadósor érkezett volna vissza a pályára, főleg a liga egyik legjobb futója, Maurice Jones-Drew volt elemében. A támadósorozat 12 játékából 8 alkalommal ő volt a főszereplő, így nem volt érdemtelen, hogy az újonc irányító, Blaine Gabbert 9 yardos passzát ő váltotta TD-re (7–10).

A pontszerzés a védelmet is feltüzelte, csírájában fojtották el a Chargers újabb támadását, majd a visszakapott labdával megint sikerült végighaladni a pályán. Egy trükkös passzjátékból Jones-Drew 48 yardot hozott össze, majd Gabbert a szintén újonc Cecil Shorts közreműködésével újabb touchdown-passzt adott, ezzel már a Jaguars vezetett 14–10-re.

A szünet előtti percek azonban újra a vendégcsapatról szóltak, Rivers alig egy perc alatt vezette végig csapatát a pályán, 22 yardos passzát Vincent Brown váltotta hat pontra (a sikeres rúgás után 14–17). Miután Blaine Gabbert egy megpattanó labdáját a Chargers védője, Eric Weddle leszedte (hatodik interceptionjét megszerezve), a hátralévő alig 50 másodperc pont elég volt Rivers számára, hogy előbb egy 20, majd egy 35 yardos passzt dobjon legjobb elkapója, Vincent Jackson kezeibe, utóbbit a Jaguars célterületén belül, így a szünetre 24–14-es San Diego-vezetéssel vonultak a csapatok.

A második félidő már jóval kevesebb izgalmat tartogatott, mivel a szünet után a vendégek egy gyors támadással hamar döntésre vitték a dolgot. Antonio Gates három elkapása után Rivers 52 yardos passza ezúttal Malcom Floydot találta meg a célterületen, 31–14-es állást eredményezve.

Ekkor már sejteni lehetett, hogy a Jaguars nem túl hatékony támadósora nem lesz képes egy félidő alatt ledolgozni a 17 pontos hátrányt, de a második negyedben látottak után az mindenképpen meglepő volt, hogy a Jags még pontot sem szerzett a hátralévő időben.

Nem úgy a Chargers! Egy labdaszerzést követően Ryan Mathews 31 yardos futással tette fel a pontot az i-re, így végül a látogatók 38–14-re nyertek, megtartva a matematikai esélyt a rájátszásba jutásra.