A kapitány több bátorságot kér

Amely nem csupán mennyiségét, de minőségét tekintve is messze felülmúlta az elmúlt évtized hasonló tornáit. Külön öröm, hogy Kovács István 1991-es aranyérme óta első ízben sikerült idegen szorítóból vb-érmet hozni – a 60 kilós Káté Gyula révén, aki négy győztes meccs után a megszakítás nélkül harmadszor világelső kubai Kindelantól kapott ki.Nem Káté állt a magyarok vébé előtti esélylistájának élén, Bedák Pál, Balzsay Károly vagy Hidvégi György bizonyosan megelőzte őt. Természetesen a sorsoláson, a pillanatnyi formán, az idegállapoton, a fogyasztáson és még egy sor egyéb tényezőn is múlik, hogy mikor ki fut be, de Káté esetében ne feledkezzünk meg arról, hogy ragyogó bunyóval legyőzte a két évvel ezelőtti vb-ezüstérmes ukrán Koleszniket, majd a negyeddöntőben tán élete legnagyszerűbb produkciójával az életveszélyes üzbég Mahmudovot is. Aztán jött Kindelan.Aki nagy meglepetésre végül nem lett hivatalosan a világbajnokság legjobb ökölvívója (a 64 kilogrammban győztes francia Willy Blain érdemelte ki a díszes serleget – ugyanilyet kapott a legjobb mérkőzésvezető-pontozónak választott Ajtai Péter is), a közönség elismerését ugyanakkor valamennyi meccsén besöpörte.A zökkenőmentes rendezéstől azért távol álló thaiföldiek a szorítóban feltétlenül elégedettek lehettek, lett aranyuk, ezüstjük és bronzuk – no meg van egy valóban remek csapatuk –, nem érdemtelenül sétálgattak bunyósaik a királyi párról készült grandiózus festménnyel a finálék után a ringben.– Nagyszerű vébé volt! – mondta az Isztambul érintésével csaknem egy napon át hazafelé utazó magyar válogatott kapitánya, Szántó Imre. – Bár természetesen mindennel és mindenkivel nem vagyok, nem is lehetek elégedett, összességében még sincs okom a panaszra.– Pedig nem azok hozták a várt érmet, akiktől ezt első helyen remélte.– Beszélhetünk minket ért méltánytalanságokról is, de ennél sokkal fontosabb, hogy öklözőink szakmai tudása és állóképessége megfelelő, a jövőben inkább a ringbeli bátorságukon és józanságukon kellene javítani.– Valóban feltűnő, hogy a sportág legnagyobb klasszisai mennyire magabiztosak voltak.– Ezen a téren bőven van lemaradásunk, és nincs mese, fel kell zárkóznunk a világhoz. A bevállalós, bátor bunyósoké a jelen amatőrboksza, nem pedig a másodszándékból operálóké.– Káté Gyulára e téren nem lehet panasz.– Semmilyen téren nem érheti szemrehányás, hiszen négy remek meccset nyert, ennyi máshol az aranyhoz is elég, ráadásul kőkemény mérkőzéseket, nehéz ellenfelekkel szemben. Az öklöző sikerének értékét remekül jelzi az is, hogy a társait mennyire képes maga mellé állítani. Nos, Gyulának úgy szorítottak a fiúk, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva.– Többször is hangoztatta, hogy nem érti, miért nem az éppen Kátét legyőző kubai Kindelan lett a vébé legjobbja.– Szerintem ő egyértelműen kiemelkedett a mezőnyből, de más neveket is mondhatnék, mert temérdek ragyogó bunyóst láttam a bangkoki ringben. És a francia Blain nálam nincsen köztük, nagyon úgy tűnt, a döntőjét sem nyerte meg.Néhány hónapos szünetet követően mindenesetre kegyetlenül besűrűsödik legjobbjaink programja. A decemberi (három vidéki esztendő után ismét a fővárosban lebonyolítandó) ob után januárban Bocskai-emlékverseny lesz Debrecenben, február végén az olimpiára is kvalifikáló Eb a horvátországi Pulában, majd a maradék európai kvótákról döntő baki, varsói, plovdivi és göteborgi viadalok következnek.Káté negyeddöntője után Csötönyi Sándor elnök megtört átokról, számtalan szűk esztendő utáni jogos örömről beszélt, no meg arról, hogy most már biztos abban, két-három érmünk is lesz az athéni olimpián. Noha a jóslat enyhén szólva is merésznek tűnik, azt azért gyorsan szögezzük le: a próféta szóljon belőle!