A sportági küzdelmeknek a francia fővárostól mintegy 270 kilométerre délre fekvő Chateauroux ad otthont.
Dávid Krisztina napra pontosan három éve, Tokióban bronzérmes volt ebben a számban, ezúttal a 60 lövéses alapversenyből 567 körös teljesítménnyel, másodikként jutott be a döntőbe, amelyben nulláról kezdett a nyolc résztvevő.
A magyar sportlövő rosszul rajtolt, az első öt lövéséből csak egy volt 10 kör feletti – és akadt egy 7.6-os is –, így a hetedik helyen állt, újabb öt lövés után pedig visszacsúszott a nyolcadik pozícióba, 0.9 körrel lemaradva a hetediktől. Ennek fényében bravúrnak tekinthető, hogy a kieséses szakasz első körében nem ő búcsúzott, hanem északmacedón riválisa, akit két remek lövéssel megelőzött. A folytatásban azonban már nem tudta elkerülni a kiesést, a hatodik helyezetthez képest túl nagy volt a hátránya, így végül – akárcsak korábban Rescsik Csaba légpuskában – a hetedik helyen végzett.
A számot a címvédő iráni Szareh Dzsavanmardi nyerte.
„Már a kvótaszerzés során és a rajtlistát látva még inkább tudatosult bennem, hogy borzalmasan erős lesz a mezőny és nem lesz könnyű dolgom. Mindig az adott napi forma dönt, én most ennyit tudtam kicsikarni magamból. Bár második lettem az alapversenyben, ott sem éreztem azt, hogy stabilan lőnék, volt 92-es sorozatom is – mondta az MTI-nek Dávid Krisztina, akinek a felkészülését vállsérülés is hátráltatta. – A döntő aztán mindig egy másik verseny, ráadásul nincs sok idő pihenni az alapverseny után, bárcsak több lenne. Mindkét versenyben fáradtságot éreztem, fizikai fáradtságot és érzelmi kimerültséget is. A döntő jóval feszesebb műfaj, nincs idő kecmecre, 50 másodpercem van leadni egy lövést. Az eleje elment pár kifejezetten rossz lövéssel, utána tudtam csak összeszedni magam és beletenni azt a feszességet, amire az elejétől szükség lett volna.”
A Budapesti Honvéd 48 éves lövője – aki szívműtét közben történt műhiba miatt hatévesen kerekesszékbe került – még két számban lesz érdekelt a mostani paralimpián.
