Legutóbb 1936. április 27-én rendeztek rangos vízilabda-mérkőzést Győrben, akkor a berlini olimpiára készülődő magyar válogatott 101 arányban legyőzte Ausztria legjobbjait. Azóta 68 év telt el.

A magyar vízilabdasport egyik vidéki fellegvára, a Szentesi VK az elmúlt héten tartotta közgyűlését, s a szenvedélyes vitáktól sem mentes tanácskozáson lemondott Juhász József, a klub ügyvezető elnöke. Az eseményt másképpen kommentálja Pellei Csaba, valamint a köré csoportosuló helyi vállalkozói csapat, és másképpen maga a "szenvedő fél".

Úgy másfél hete történt, a szigeten. Ültünk a kocsijában, a kis képernyőn  a három földi adót behozza a minitévé  épp a Barátok közt ment. Nem azt figyeltük.

Egy esztendeje, egészen pontosan május 27-én, Hella napján sajtótájékoztató keretében jelentette be a Vasas-Plaket-Euroleasing szakosztályelnöke, Vereczkey Zoltán, hogy Kásás Zoltán, Kásás Tamás és Steinmetz Barnabás az angyalföldieket erősíti.

"A falak ereje nem a kövekben vagyon"  idézhetnénk Gárdonyi Gézát. A vízilabdára vonatkoztatva: a rendkívüli mértékben megerősödő egri vízilabdagárda ütőképessége sem a szponzorokban vagy a mindenben segítő helyi önkormányzatban keresendő majd az új idényben, hanem a katonákban, azaz a játékosokban.

Olimpiai felkészülés. Faragó Tamás szövetségi kapitány szerint csak a célt kell figyelni, s akkor könnyebben vehetők az akadályok.

Amikor az UTE tíz éve  történetesen Kovács István vezetésével  tíz év után ismét hazahozta a BEK-trófeát, valahogy olyan egyértelműnek tűnt minden, fel sem vetődött az emberben, hogy az a gárda veszíthet.