A szünetben még ikszre álló találkozó a második felvonás elején három perc alatt dőlt el: David Villa előbb mesterien ragasztott a jobb felsőbe egy szabadrúgást 17 méterről – ez volt az a bizonyos 300. gól –, majd egy önzetlen passzt váltott gólra.
„David már jól van, két gólt szerzett, és kilencven percen keresztül a pályán lehetett – értékelte a támadó teljesítményét Tito Vilanova vezetőedző. – A sérüléséig rendszeresen játszott, ám azóta sokszor nem állt a rendelkezésünkre, én viszont láttam őt, ahogyan napról napra jobb lesz.”
„A legfontosabb gólomat a Manchester United elleni BL-döntőben szereztem a Wembleyben, de a legszebbet még valenciai játékosként lőttem a La Coruna ellen a felezővonaltól – emlékezett a Barcelonában már negyvennél járó David Villa. – Régóta nem lehettem a pályán a teljes meccsen, és szerencsére most sem vettem észre, hogy fájna a lábam. Egy nagyon jó Alavesszel találtuk szemben magunkat, amely különösen az első félidőben nehezítette meg a dolgunkat. Azonban a legnagyobb tisztelettel viseltettünk irántuk, ez abból látszik, hogy a lehető legkomolyabban vettük a mérkőzést. Csodálatos érzés, ám egyben nehéz kihívás olyan csapatban szerepet kapni, mint a Barcelona, amely példaértékű a világ bármely futballklubja számára."
David Villa kálváriája mintegy egy évvel ezelőtt, a klub-vb-n kezdődött, ahol egy peches szituációban eltörött a sípcsontja. Emiatt maradt le a válogatott nyári meneteléséről, az újabb Eb-címről. Időközben a Barcelonánál is háttérbe szorult, az előző edző, Pep Guardiola két fiatalnak, Isaac Cuencának és Cristian Tellónak adott rendszeresen lehetőséget.
Ráadásul a Valenciától szerződtetett támadó helyét már korábban is többen megkérdőjelezték a katalánok gépezetében, ám első, még teljes szezonjában így is 18 gólig jutott. David Villa nagy küzdő típus, a válogatottban például párban vette át Raúl González helyét és súlyos örökét Fernando Torresszel. Utóbbit talán többre értékeli a szakma – a Liverpool 38 millió, a Chelsea 58.5 millió eurót fizetett érte, szemben David Villa 12, illetve 40 milliójával –, mégis a Primera Divisiónt eddig még el nem hagyó támadó lett az, aki válogatottsági gólrekorderként egy végtelenül precíz és finom szerkezet tökéletes befejező emberévé vált. Olykor kispadra szorítva a Premier League egyik emblematikus figuráját.
A legendás Telmo Zarra 251 gólos bajnoki gólrekordja 166-nál járva egyelőre távolinak tűnik David Villa számára – különben sem termeli olyan ipari mennyiségben a gólokat, mint klubtársa, a 188-nál járó Lionel Messi –, de a válogatottban 53-szor eredményes, még mindig csak 30 éves játékost utóbbiban nehéz lesz felülmúlni egy darabig. Egy bajnoki rekordot azért ő is tart, nevezetesen a leggyorsabb mesterhármasét. Ezt még a Valencia színeiben érte el a 2005–2006-os idényben, amikor az Athletic Bilbao elleni bajnoki hajrájában öt perc kellett neki a három gólhoz.
