„Egy ekkora ütés önmagában is halálos lehet” – Gellér László a tenerifei futballtragédia orvosi hátteréről

Ahogy arról a Nemzeti Sport több cikkében is beszámolt: a futballpályán ritkán látott, megrázó tragédia történt a spanyol másodosztályú Tenerife és az FC Andorra találkozóján. A mérkőzés hajrájában a hazaiak támadója, Jesús de Miguel egy előrevágott labdára rajtolt rá, az ellenfél kapusa, Jesús Owono pedig rossz ütemben érkezve térdével mellkason találta. A 30 éves játékos összeesett, megállt a szíve, a pályán újra kellett éleszteni. Bár a mentőknek sikerült stabilizálniuk az állapotát, és kórházba szállították, november 3-án reggel életét vesztette.

De vajon miként okozhat egy ilyen ütközés szívleállást? Lehetséges-e, hogy a végzetes következményhez nem is kellett semmilyen korábbi egészségügyi probléma? És mit tehetnek a sportlétesítményekben azért, hogy egy hasonló helyzetben a lehető legnagyobb eséllyel lehessen megmenteni az érintett sportoló életét?

„Ekkora ütés önmagában is elegendő lehet”

„Amit a felvételeken látni lehetett, az alapján mindkét játékos nagy sebességgel mozgott egymás felé. A kapus az ütközés előtt felugrott, és térddel előre érkezett a támadó felsőtestére. A mellkas és a nyak környékén érhette a térde nagy erővel” – magyarázta a Nemzeti Sportnak dr. Gellér László professzor, a Magyar Kardiológusok Társasága elnöke.

A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kapus testtömegéhez és a mozgásából származó lendülethez hozzáadódó erő egy ilyen ütközésnél rendkívül nagy lehet. A szív közvetlen traumás sérülése, az úgynevezett commotio cordis is bekövetkezhet ilyen behatás következtében.

„Ez a szív traumás sérülése, amely egy ekkora ütéstől minden további nélkül bekövetkezhet. Önmagában is képes halált okozni” – fogalmazott a kardiológus.

Azt ugyanakkor a rendelkezésre álló felvételek alapján nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy a konkrét esetben pontosan milyen sérülési mechanizmus vezetett a végzetes következményhez. Gellér professzor több lehetséges folyamatot is felvetett. Elképzelhető például, hogy a mellkast ért erőhatás következtében bordatörés alakult ki, és egy törött borda megsértette a szívet, vérzést okozva a szívburokban. Ez úgynevezett szívtamponádhoz vezethet. Az is lehetséges azonban, hogy a közvetlen szívzúzódás okozta a szív működésének összeomlását.

„Hogy pontosan mi történt, arra nagyon nehéz választ adni. A felvételekből és a nyilvánosságra került információkból nem lehet biztos diagnózist felállítani” – hangsúlyozta.

Nem kell feltétlenül előzetes szívbetegség

Felmerülhet a kérdés: vajon egy korábban fel nem ismert szívbetegség, valamilyen rejtett rendellenesség is közrejátszhatott-e a tragédiában? Gellér László szerint ezt nem lehet teljesen kizárni, de a látott ütközés önmagában is elegendő lehetett a végzetes sérüléshez.

„Nem zárható ki, hogy valamilyen kötőszöveti vagy egyéb eltérés hozzájárulhatott ahhoz, hogy az illető könnyebben sérüljön, vagy súlyosabb következménnyel járjon a trauma. De azt gondolom, hogy ha valaki megnézi ezt a felvételt, láthatja: önmagában ez az ütés bárkinél elegendő lehet” – mondta.

A defibrillátor életet menthet – de az idő döntő tényező

A professzor külön kitért arra is, milyen jelentősége van a sportlétesítményekben elérhető defibrillátoroknak. A szívzúzódás következtében kialakuló, bizonyos típusú szívritmuszavarok esetében a gyors defibrillálás életmentő beavatkozás lehet.

„Ez az a helyzet, amikor különösen fontos, hogy a sportlétesítményekben elérhető legyen defibrillátor. Amit én a felvételeken láttam, azon nem volt nyoma annak, hogy defibrillálták volna a játékost. Azt azonban nem tudhatjuk a felvételek alapján, hogy a teljes ellátás során pontosan mi és mikor történt” – mondta.

A kardiológus szerint biztató, hogy egyre több sportlétesítményben van már elérhető automata külső defibrillátor, de önmagában az eszköz megléte nem elég: fontos, hogy a sportolók, a sportszakemberek és a létesítményekben dolgozók is tudják, miként kell reagálni egy ilyen rendkívüli helyzetben.

Elkerülhető az ilyen tragédia?

A kérdésre, hogy megelőzhető lett volna-e a tragédia, a professzor a játékhelyzet veszélyességét emelte ki. Hangsúlyozta: nem állítható, hogy a kapus szándékosan okozta volna a sérülést, de a sportolóknak tisztában kell lenniük azzal, milyen súlyos következménye lehet egy ilyen ütközésnek.

„Nyilvánvalóan nem az volt a kapus szándéka, hogy ilyen következmény történjen. Ugyanakkor minden sportolónak tudnia kell, hogy ha valaki ilyen sebességgel, térddel előre repül bele a másik fejébe vagy felső testébe, abból akár halálos sérülés is lehet. Ezt a helyzetet kellene elkerülni” – fogalmazott Gellér László.

A professzor szerint a sportolók egészségének védelme a sportági szövetségek, az orvosi stábok és a sportegyesületek közös felelőssége. A rendszeres sportorvosi ellenőrzések és az egészségügyi alkalmasság természetesen fontosak, de egy ilyen erejű külső behatás következményeit nem lehet minden esetben előre jelezni vagy kizárni.

Gellér László több élsportoló kardiológiai ellátásában is részt vett, köztük Nyilasi Tiboréban. A szakember szerint a mostani tragédia ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a sport egészségmegőrző szerepe mellett a versenysportban a rendkívüli fizikai erőhatásokkal és az azokból fakadó, akár életveszélyes kockázatokkal is számolni kell.

A tenerifei mérkőzés tragédiája után egy dolog különösen világos: a sportpályán bekövetkező súlyos szív- és mellkasi sérüléseknél minden másodperc számíthat. A megelőzés, a megfelelően felkészült személyzet, a gyors újraélesztés és a defibrillátorhoz való azonnali hozzáférés együtt adhat esélyt arra, hogy egy hasonló helyzet ne végződjön visszafordíthatatlan tragédiával.