A női labdarúgást jellemző nagy arányú győzelmek és a hatalmas tudásbéli szakadékok az utánpótlásmezőnyre hatványozottan igazak. A magyar U19-es és U17-es válogatott egyelőre messze van az legjobbaktól, de az elmúlt években közelített az európai középmezőny tetejéhez. Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke értékelte a nemzeti csapatok eredményeit és képet adott arról, milyenek a szakág jövőbeni kilátásai.

A labdarúgó NB I tizenharmadik fordulójában 560 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok; a legtöbb lehetőséget a tabella második helyén álló Paks adta a fiataloknak.

A labdarúgó NB I tizenkettedik fordulójában 361 percet kaptak a 2003-as születésű, vagy annál fiatalabb magyar játékosok. A 2023/24-es évadban másodszor fordul elő, hogy 400 perc játékidő sem jutott a korosztályos labdarúgóknak.

A labdarúgó NB I tizenegyedik fordulójában 420 percet kaptak a 2003-as születésű, vagy annál fiatalabb magyar játékosok. A 2023/24-es évad egyharmadánál az MTK Budapest fölényesen vezet a fiatalperceket tekintve, míg a Fehérvár FC, a Diósgyőr és az Újpest pedig jócskán le van maradva a mezőnytől.

A labdarúgó NB I nyolcadik fordulójában mindössze 310 percet kaptak a 2003-as születésű, vagy annál fiatalabb magyar játékosok – ez a 2023/24-es évadban az eddigi legkevesebb.

A Bajnokok Ligájával egyidőben, szeptember 19-én rajtolt az UEFA Ifjúsági Liga, az U19-es csapatok legrangosabb nemzetközi kupasorozata. Hazánkat a legutóbbi korosztályos bajnok Puskás Akadémia képviseli, amely az első mérkőzését október 4-én vívja Azerbajdzsánban.

A labdarúgó NB I hetedik fordulójában mindössze 419 percet kaptak a 2003-as születésű, vagy annál fiatalabb magyar játékosok – ez a tavalyi évad átlagának (1033 perc) a felét sem éri el. Az idén egyelőre az MTK Budapest és a Zalaegerszeg kiemelkedik a mezőnyből a „fiatalpercek” számát tekintve, a legrosszabbul pedig a Diósgyőr áll e téren.