ALAPVONAL. Iharos Sándor tudta ezt, s erről nem volt képes szólni egész életében. Ezért élt úgy, ahogy élt, saját lelkének sosem megbocsátva, »menekülve«, roncsolva magát, mert ama békesség, amiről az evangélium beszél, nem adatott meg neki.

ALAPVONAL. Hittem, hogy a súlyemelés igazságos. Anno nem tudtam elképzelni, hogy amit látok, csalás lehet, s ami a biztonságot, a pontosságot (a mérhetőséget) jelentette nekem, az a leginkább támadható.

ALAPVONAL. A Bajnokok Ligája főtábláján a Ferencváros Juventus és Barcelona elleni meccsén – vírusmentes körülmények között – alighanem a Puskás Aréna kétszerese is megtelne.

ALAPVONAL. Lássuk be: Sebesnek e »kapcsolat« igazolásához nem is kellett nagyot füllentenie, de – a biztosnál is van biztosabb alapon – tolla az emlékezéskor »megugrott« talán.

ALAPVONAL. A szerző pengevillanású mondata: »A csend a hősök pihenője.« Értette-e vajon a kötetet végigsilabizáló, -jegyzetelő Sebes Gusztáv ezt a mondatot?

ALAPVONAL. Cseh Lászlónak a nemcsak legyőzhetetlen, de ’68–73 közt háton egyszerűen megközelíthetetlen Roland Matthest dobta ki „mélytudati mércéül” a sors! Bizony, a sors, a nagy rendező, ami – meglehet – mégiscsak ismétli önmagát néhanap.

ALAPVONAL. Szeretem, ha a „jobb” győz, ha a verseny nem úgy kezdődik, hogy a másik tudását el kell rontanom, ha nem bírói ítéleten múlik (múlhat) a dolog, ha az eredmény elfogult hevülések nélkül is könnyebben kalkulálható.

ALAPVONAL. Faragó mindent megtesz, hogy e némileg regionális s nem mindig közönségvonzó (tudniillik a „semlegeseknek” nem az) sportágat megmentse a XXI. század „nézettségi” diktatúrája közepette is.

ALAPVONAL. Szűcs Lajos az életéről, a futballról beszél, szívvel, lendülettel, de pontosan fogalmazva, ahogy játszott egykoron, jóságot, bizalmat sugároz még a szeme is. Nevének, e »köznapi« névnek a magyar futballban súlya van, s remélem, lesz is mindörökre!

ALAPVONAL. »Tetszettek volna többet rúgni nálam«, mondhatná a híres Antall József-i fordulatot idézve-kiforgatva némileg, aztán meg a győzelmet nem kell megmagyarázni ezúttal sem.

ALAPVONAL. E futballhistóriában egyedülálló mutatványt nem tudjuk megismételni ma már, ám a gyermeteg pótcselekvések hajszolása közben értelméről, hasznáról lehet még gondolkodni talán.

ALAPVONAL. A labdarúgó NB I-ben 12 csapat játszik, van is vita róla. E 12 elleni harc pótcselekvés, a frusztrációs állapot – egyben a torzult tenni akarás – monomániás tünete csupán.

ALAPVONAL. Görcs volt a játékosban, s görcs a tehetetlen szurkolóban is, aki minden jelből véleménye igazolását olvasta ki, hite és identitása eggyé vált, amit elvenni tőle nem lehetett.

ALAPVONAL. Milák Kristóf érzékeny ifjú alighanem, a nyilvánosság irgalma és a szurkolók – nemkülönben a szakma – türelme kijár most neki.

ALAPVONAL. Faragó Tamás lénye, megjelenése, lázadást, nonkonformitást is sugalló intelligenciája ama hazugságra telepített kor félelem nélkül való tagadása volt. Meg a magyar vízilabda örök jelképe.

ALAPVONAL. A futball a közösen átélhető identitás semmihez sem hasonlítható mámorát hozta el, így az új játék, ha egy másik azonosságot képviselő csoport ellen folyt, nem volt a klub célját elfogadó szurkolók nélkül elképzelhető.

ALAPVONAL. Azt az 1919-es ünnepnapot párás szemmel emlegették az elvtársak, míg éltek, a nép igen nagy részén meg úrrá lett a félelem.

ALAPVONAL. A nemzet – s Isten – közelébe érni, nem malterba öntött kéz- és lábnyomokkal, de nem is kikövetelt-kirimánkodott e világi stallumokkal lehet.

ALAPVONAL. Kozma István és Varga Zoltán április 9-én hunyt el. Egyikük napra pontosan ma ötven, másikuk éppen tíz esztendeje. A többi néma csend.

ALAPVONAL. Ami történt-történik, engem is meggyötör, de hogy lélekben erősödve élhetjük túl az egészet, hinni akarom mégis. S hogy így élheti túl a sport, az olimpia, azt is!