Miller száguld a győzelem felé

Ha Bode Miller így folytatja, Phil Mahre 1983-as győzelme után ő lehet az első amerikai, aki megszerzi az összetett Világkupát. Ráadásul Millernek két forduló elegendő volt ahhoz, hogy csatlakozzon azon négy versenyzőhöz (a norvég Kjetil Andre Aamodt, a luxemburgi Marc Girardelli, az osztrák Günther Mader és a svájci Pirmin Zurbriggen), akik minden szakágban szereztek már Vk-futamgyőzelmet.
Pedig sokan őrültségnek tartották, hogy Miller minden versenyszámban próbálkozik, számtalanszor kritikával illették ezért, ám a kezdeti próbálkozások vége az lett, hogy ma már lesiklásban és szuper-óriásműlesiklásban is "karakteres" versenyzőnek tarthatja magát, Lake Lousie-ban például a szuper-G királyát, az osztrák Hermann Maiert is legyőzte.
Hogy mi kellett ehhez?
Elsősorban technikai változtatások, főként az, hogy a nyáron a Rossignoltól "átigazoljon" az Atomic céghez, utóbbi egyébként szinte a teljes osztrák válogatott felszerelését adja (az elmúlt idény Top 10-ében csak három versenyzőnek volt más márkájú léce, Millernek, a norvég Kjusnak és az osztrák Schönfeldernek). No és az sem mellékes, hogy a visszavonulását az ősszel bejelentő Stephan Eberharter technikai embere, Thomas Bürgler Millernek és csapattársának, Daron Rahlvesnak dolgozik ebben az évadban, vagyis precízen előkészített, az adott időjárási és hókörülményeknek megfelelő léceket kapnak a kezükbe a viadalok előtt.
A másik ok - és erre esküszik a 27 esztendős versenyző -, hogy benőtt a feje lágya. Miller a nyáron megtanult ésszel síelni, állítja: felesleges kockázatokat nem vállal, ugyanakkor a "fékre sem lép rá". Persze, ennek a kijelentésének ellentmondanak a Beaver Creek-i technikai számokban elért eredményei, pontosabban az a két kiesés, amellyel értékes pontokat veszített el, és némi reményt adott üldözőinek.
Nevük elhallgatását kérő szakértők egyébként állítják, ha Miller a most következő, Val d'Isére-i versenyeken is győzelmet szerez, akkor fejek hullanak majd az Osztrák Síszövetségben…