Karácsonyi álom – Klein Ron jegyzete

A top százba kerülni a világranglistán, szerepelni egy Grand Slam-verseny főtábláján. Ezekkel a célokkal indult neki 2015-nek, ám egyik sem valósult meg. Miért?

Ez volt az első kérdésem Fucsovics Mártonhoz, amikor 2015 karácsonya után találkoztunk. Az ünnepi hangulat ellenére elég szomorú beszélgetés volt, hiszen a magyar tenisz legnagyobb tehetsége gyenge szezont zárt – hogy mást ne mondjak, három éve ilyenkor, augusztusban a prágai challengertorna második körös kiesésével hangolt a US Open selejtezőjére, a világranglistán 200-on kívül jegyezték. A beszélgetésnek az volt a pozitív része, amikor a nyíregyházi játékos megemlítette, hogy a barcelonai ATP-tornán játszhatott a főtáblán, az év végi néhány sikernek hála pedig felfér a 2016-os Australian Open kvalifikációjába. Közben elárulta, hogy hónapokig nem volt edzője, a hozzáállása sem megfelelő a profi teniszhez. Amolyan utolsó mentsvárként jelentette be, hogy a következő évtől Sávolt Attilával folytatja a munkát – az Egyesült Államokból hazatérő tréner szerepvállalása utóbb sorsdöntőnek bizonyult. De amikor az a bizonyos karácsony utáni interjú készült, még nem sokan hittek benne, hogy Fucsovics tehetsége és Sávolt emberi és edzői kvalitásai idővel jelentős sikereket eredményezhetnek – még a nyíregyházi játékos sem. Legközelebbi céljait sorolva már a top 100-at nem is említette, csak végre-valahára fel akart jutni egy Grand Slam-főtáblára.

És hol tartunk most, jó két és fél évvel később? A 26 esztendős teniszező 2018-ban stabil résztvevője a Grand Slam- és mestertornák főtábláinak, ráadásul ott is képes fontos mérkőzéseket nyerni; játszott Roger Federer ellen; legyőzte Stan Wawrinkát; Genfben magasba emelhette karrierje első 250-es ATP-trófeáját; s augusztus 20-án újabb szintet lépett. Hétfőtől karriercsúcsot jelentő 40. helyen jegyzik a világranglistán.

Ha most itt ülne mellettem, azt ismételgetné, hogy a kemény munka és a profi hozzáállás az alapja mindennek, ő pedig dolgozik tovább, ahogy eddig. Ha Sávolt is itt lenne, rögtön arra kérne, hogy tegyem hozzá, tanítványa még mindig rengeteget javíthat játékban, mentalitásban és a ranglistát tekintve is.

Ám nincs itt egyikük sem – én pedig csak abban bízom, hogy idén karácsony után a top 30-as céljaikról kérdezhetek.