Hosszú Katinka: Még nem döntöttem el, folytatom-e

Hosszú Katinka elsőként arról beszélt, hogy a nyáron szakkommentátorként tevékenykedett a párizsi olimpia medencés úszószámai alatt. Mint fogalmazott: számára is új volt a helyzet, de nem bánta meg, hogy igent mondott a felkérésre: „Most fordult elő először 2004 óta, hogy láthattam az összes versenyszámot. Ez nagyon nagy élmény volt, végre tudtam szurkolni a magyar úszóknak és a külföldi barátaimnak.”

Ezután áttért arra, hogy versenyzőként közel járt a hatodik olimpiájához, ám 200 méter vegyesen nem sikerült megúsznia az induláshoz szükséges szintidőt: „Édesanyaként teljesen más egy felkészülést egyrészt megtervezni, másrészt végrehajtani. Az igazi felkészülést januárban tudtam elkezdeni. Ez nagyon rövid idő, mégis közel jutottam a szintidőmhöz, és közel voltam a hatodik olimpiámhoz. Anyaként ez már teljesen más, a prioritás most nekem a gyermekem, Kamília.”

Arra a kérdésre, hogy tekinthetjük-e még aktív úszónak, Hosszú ezt mondta: „Még egy kicsit a pihenőidőmet töltöm, aztán majd meglátjuk, hogy folytatom-e. Még nem döntöttem el. A státuszom még aktív.”

A beszélgetés második részében kerültek terítékre a magyar úszósport aktualitásai. Elsőként arról beszélt, hogy meglátása szerint nagy hiba volt nyilvánosan is kommunikálni Milák Kristóf állapotáról, arról, hogy esetleg nincs százszázalékos formában. „Ez azért fontos kérdés, mert egy olimpiai bajnokról beszélünk, aki ráadásul ismét olimpiai bajnok lett. Ez a szituáció nem segítette, hanem hátráltatta a felkészülését. Óriási hiba volt előre mosni a kezeiket. Most bezzeg már mögötte állnak, hogy márpedig ők jól végezték a dolgukat. Ez semmiképp nem egy előremutató hozzáállás. Egyértelmű, hogy kifelé nem szabad erről beszélni, a csapatnak ilyenkor összetartónak kell lennie” – vélekedett.

Majd a magyar úszók formája került szóba, és az, hogy hazánk folyamatosan termeli ki a tehetségesebbnél tehetségesebb versenyzőket. A gond szerinte ott van, hogy ez nem párosul szakmai fejlődéssel: „Tudni kell kezelni a tehetségeket, jó lenne például, ha lenne egy átlátható rendszer, amelynek le vannak fektetve az elvei. Jelenleg ezek a dolgok hiányosak – folytatta Hosszú, kiemelve, hogy bár a támogatás megvan a honi úszósportban, szavai szerint a versenyzők még mindig ugyanazokkal a feltételekkel készülnek, mint, mondjuk, 2004-ben. – Ezekben nem történt előrelépés. Sokkal inkább rá lehetne feküdni a szakmai tudás bővítésére, akár egy módszertani központtal, ahol átadjuk egymásnak a tudást.” 

A műsor utolsó részében került szóba a Magyar Úszószövetség elnökével, Wladár Sándorral folytatott közleményháborúja. Mint mondta, a vezető burkoltan megfenyegette őt: „Érdekes az is, hogy megfogalmaztam egy kritikát, és az elnök burkoltan megfenyegetett. Egy úszó – aki a rendszerben szerepel – így hogyan tudna felszólalni?” – tette fel a kérdést, de kiemelte azt is: „A Gyárfás-korszak óta nem sok minden változott meg az úszószövetségben. Akik akkor ott dolgoztak, azok közül nagyon sokan most is ott dolgoznak.”

„A kritika, ha jó helyre megy, akkor az építő tud lenni. Én is szeretem, ha kritizálnak, mert abból tudok fejlődni és növekedni” – húzta alá a beszélgetés végén.