Családban marad: a kézilabdázó Sótonyi László és fia, Áron
Bruckner Vince − utanpotlassport.huSótonyi László korábban játékosként, manapság pedig edzőként meghatározó alakja a hazai kézilabdaéletnek. Csaknem kétszázszor szerepelt a felnőttválogatottban, a Veszprémmel több bajnoki címet is nyert, amellett tevékenykedett a nagyválogatott másodedzőjeként, s több, európai kupában szereplő klubcsapat trénereként. Fia, a 19 esztendős Áron, édesapjához hasonlóan irányítóként játszik, remek alapokat kapott, hiszen veszprémi nevelés. Januárban azonban klubot váltott a bakonyi megyeszékhelyen, s immár az Éles József nevével fémjelzett Veszprémi KKFT NB I/B-s együttesét erősíti.Bruckner Vince − utanpotlassport.huSótonyi László korábban játékosként, manapság pedig edzőként meghatározó alakja a hazai kézilabdaéletnek. Csaknem kétszázszor szerepelt a felnőttválogatottban, a Veszprémmel több bajnoki címet is nyert, amellett tevékenykedett a nagyválogatott másodedzőjeként, s több, európai kupában szereplő klubcsapat trénereként. Fia, a 19 esztendős Áron, édesapjához hasonlóan irányítóként játszik, remek alapokat kapott, hiszen veszprémi nevelés. Januárban azonban klubot váltott a bakonyi megyeszékhelyen, s immár az Éles József nevével fémjelzett Veszprémi KKFT NB I/B-s együttesét erősíti.
„A legfontosabb az volt, hogy Áron sportoljon. Semmiféle nyomást nem helyzetünk rá, hogy a kézilabdát válassza, úgyhogy korábban sokféle sportot kipróbált, egyebek mellett focizott és úszott is. Persze örülök annak, hogy végül is az én sportágam mellett kötött ki, hiszen így tudok neki segíteni. Már amennyire kell, illetve amennyire igényli. Sok pozitív elemet sorolhatnék a játékából, de leginkább azt kell kiemelni, hogy remekül lát a pályán, érti a játékot. Sajnos, a két sérülése – amely éppen akkor érte, amikor a legdinamikusabban fejlődhetett volna – kissé visszavetette. Egyébként rendkívül szorgalmas, céltudatos srác, azt pedig majd ő dönti el, mit szeretne a kézilabdától, és rajta múlik, milyen szintű játékossá válik. Amikor az edzői elfoglaltságom engedi, megnézem a mérkőzéseit, de mindig megpróbálom kívülállóként szemlélni. Ritkán azért kritizálom is, ha valami nem tetszett, de a bírálatok előtt általában inkább alszom egyet. Természetesen szívesebben dicsérem, bátorítom, amikor viszont bármiféle gonddal kapcsolatban kikéri a véleményemet, akkor őszintén elmondom neki. Áron nem látott engem játszani, hiszen nagyon kicsi volt még, ezért az én kézilabdás múltamról nem beszélünk. Otthon időnként együtt nézünk egy-egy Bajnokok Ligája-meccset, akkor persze a sport a téma, de nem az tölti ki a huszonnégy óránkat. Érdekes még, hogy bár az edzője soha nem voltam, amikor kicsi volt, egyszer-egyszer beugrottam tréninget tartani, s akkor vele külön is gyakoroltunk. Egyszer pedig a Veszprém Arénában játszottunk öregfiúk meccset a régi játékostársaimmal, a fiaink pedig ugyanott szivacskézilabdáztak. A végén aztán együtt voltunk a pályán több ezer ember előtt. Azt hiszem, az tényleg szép emlék mindkettőnknek.”
SÓTONYI ÁRON
„Eleinte több sportágat is kipróbáltam, meg jártam sportszakkörre is, de végül a kézilabda mellett döntöttem. Az fogott meg a leginkább, mivel abban voltam a legtehetségesebb. Természetesen büszke vagyok apára, tudom, milyen jó játékos volt, és hogy nagyszerű eredményeket ért el. Ezzel együtt soha nem úgy tekintettem rá, mint klasszis kézilabdázóra. A neve persze folyamatosan elkísér a pályákon. Ha az idősebb edzőknek bemutatkozom, mindjárt tudják, kiről van szó. Ennek az ismertségnek lehetnek előnyei és hátrányai is, mindenesetre engem sosem zavart. Emlékszem, régen beugrott a korosztályos csapatunkhoz edzést tartani, nagyon élveztem. De az feltűnt, hogy mivel ő inkább felnőttekkel foglalkozni, a nagyobbakkal jobban megtalálja a közös hangot. A játékomban a legnagyobb erősségemnek a gondolkodásomat, illetve a kreativitásomat tartom, javulnom pedig szinte mindenben kellene. A legfontosabb talán az lenne, hogy kondicionálisan megerősödjek. Ami a pályafutásomat illeti, jelenleg kissé bizonytalan vagyok. Továbbtanulási terveim vannak, s az nagy részben befolyásolhatja a kézilabdás karriert is. A legideálisabb helyzet az volna, ha az egyetemet és a magas szintű sportolást össze tudnám egyeztetni, mert imádok kézilabdázni.”
Egyéb korosztályos hírekKÉZILABDÁBANa sportági aloldalunkon.
