Körkép: torzulásokat okozhat a nagyon korai magas fizetés

Munkatársainktól utanpotlassport.huMunkatársainktól utanpotlassport.hu
2020.03.20. 13:33
Címkék
Sokáig a forráshiány jelentette az egyik nagy problémát a magyar sportéletben, de a jóval kedvezőbb anyagi helyzetnek is lehetnek hátulütői. Rendre hallhatjuk, hogy már egészen fiatalon jelentős összegekhez juthatnak játékosok. Hogyan szabályozzák – hogyan szabályozhatják egyáltalán – e kérdéskört a szövetségek és klubok, s befolyásolhat-e negatívan egy pályafutást a bőség? Sportvezetőket, szakembereket kérdeztünk.

Jó-e, ha utánpótláskorú sportolók fizetésért – esetenként magas fizetésért – játszanak? Milyen hatással lehet a pénzjuttatás fejlődésükre és pályafutásukra? A magyar férfi-vízilabda válogatottat három olimpiai bajnoki címhez segítő, később a szövetség elnökeként dolgozó Kemény Dénes markáns véleményt fogalmaz meg.Kemény Dénes markáns véleményt fogalmaz meg.

Kemény Dénes úgy véli, a nagy juttatások károsak lehetnek Forrás: MTI
Kemény Dénes úgy véli, a nagy juttatások károsak lehetnek Forrás: MTI

Kemény Dénes úgy véli, a nagy juttatások károsak lehetnek  •  Forrás: MTI

„Azt a tényt, hogy a fiatalok kapnak-e fizetést vagy sem, semmilyen irányból nem tudom megerősíteni, hiszen nem vagyok tizenéves játékos közvetlen hozzátartozója, sem egyesületi képviselő. Az viszont tény, lehet hallani különböző juttatásokról és arról, egy-egy ígéretes játékost a klubok ilyen módon próbálnak magukhoz kötni. Azt gondolom, amíg a Gerevich Sportösztöndíj a válogatott kerettag gimnazistáknak negyven-ötvenezer forintnyi összeget biztosított, nem volt probléma, mert ez fedezte az étkezés, az utazás és egyéb élsporttal járó dolgok költségeit. Ezt nem is nevezném fizetésnek. A lényegesen nagyobb juttatások – abban az esetben, ha a játékosnak nincs helyén a pályafutásával kapcsolatos jövőképe – nagyon károsak lehetnek. Ha egy gimnazista, vagy a középiskolát befejező fiatal – akinek még nagyon sokat kell tanulnia a vízilabdáról – már fizetésért játszik, könnyen elhomályosodhat a valódi cél. Az, hogy a válogatottban szerepeljen és aranyérmeket szerezzen a legrangosabb tornákon. Elég, ha csak néhány játékos érdekelt ebben a dologban, a többiek is elkezdik úgy gondolni, akkor nekik is jár a fizetés. Ha a pénz hirtelen fontossá válik, tompítja a siker iránt érzett vágyat. Amennyiben létezik ez a jelenség, akkor azok a felelősek, akik ezt a pénzt kifizetik, mert nyilvánvaló, hogy a gyerek nem tud dönteni ez ügyben. Akik ezt a lehetőséget felajánlják, ássák a magyar póló sírját.”

Novák András szerint minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz Forrás: MKSZ
Novák András szerint minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz Forrás: MKSZ

Novák András szerint minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz  •  Forrás: MKSZ

FIZETÉS HELYETT ÉLETPÁLYAMODELL

Sportági berkeken belül köztudott, hogy nehezen kezelhető a helyzet kézilabdában is. Sok szakembertől lehet hallani: időnként olyan összegeket keresnek fiatal játékosok, hogy utána már nehéz őket motiválni. A Magyar Kézilabda Szövetség operatív igazgatóját, Novák Andrást kérdeztük a jelenségről.

„Nagyon széles az a definíció, hogy utánpótláskorú, ki számít egyáltalán még annak és ki nem. De kár lenne tagadni, hogy problémás jelenségről van szó. Ez természetesen egy létező probléma, viszont piaci alapon működik, ezért mi a szövetségben legfeljebb a véleményünket tudjuk elmondani, tanácsokat tudunk adni.”

A sportvezető szerint a nagyon fiatalokra biztosan nincs jó hatással a pénzbeli juttatás, s ebben a klubok és a szülők felelőssége is megvan.

„Természetes, hogy ha valaki halad előre a pályafutásában, idővel jobban keres, de minél lejjebb megyünk a korosztályokban, annál károsabb a pénz. Biztos, hogy torzulást okoz, amit nehéz kezelni.Fontos a klub és a szülők szerepe: ahhoz, hogy két lábbal a földön maradjon a fiatal sportoló, nagyon biztos háttérre van szükség. A személyes véleményem, hogy tizennyolc év alatt nem fizetéssel, hanem egy életpályamodell összes szegmensét tartalmazó, pénzzé tehető dolgokkal kellene motiválni a fiatalokat.”

Markovits László sportvezetőként és korábbi élsportolóként sem tartja szerencsésnek az általa látott folyamatokat Forrás: hír.ma
Markovits László sportvezetőként és korábbi élsportolóként sem tartja szerencsésnek az általa látott folyamatokat Forrás: hír.ma

Markovits László sportvezetőként és korábbi élsportolóként sem tartja szerencsésnek az általa látott folyamatokat  •  Forrás: hír.ma

HOSSZÚ TÁVRA TERVEZNI

Kérdésünkre az egyik legnagyobb hazai klub, a Vasas SC elnöke, Markovits László is kifejtette a véleményét a témakörben. Kiemelte: mindig a fiatal sportoló hosszú távú karrierjét kellene szem előtt tartani.

„Nem lehet általánosítani, hiszen még nem minden sportágban jelentek meg fizetések az utánpótláskorú versenyzők esetében. Tapasztalataim szerint elsősorban a csapatsportágakban, azon belül is főleg labdarúgásban és kézilabdában vált ez tendenciává az elmúlt években. Sportvezetőként és korábbi élsportolóként nem tartom szerencsésnek ezt a folyamatot. Utánpótláskorban, különösen az érettségit megelőző években nem szabad, hogy az anyagiak ennyire domináljanak, ebben az időszakban sokkal fontosabb a hosszú távú fejlődés szempontjából a szakmai képzés minősége, és a felkészüléshez, illetve versenyzéshez biztosított feltételrendszer.”

A sportvezető rámutatott, a döntések meghozásában nagy felelőssége van a szülőknek és a sportolót a háttérből segítő menedzsereknek is.

„Sokszor a pénz dönt a szakmaiság ellenében, és a fiatal sportoló oda igazol, ahol rövid távon több fizetést kap. Ez egy idő után az esetek többségében nem nyújt kellő ösztönzést a sportoló számára, ami egyenes út a középszerűséghez. Persze sokan mondják, hogy piaci viszonyok között nem lehet beavatkozni a klubok által meghatározott költségvetésekbe és a különböző átigazolási politikákba, de fontos lenne látni, hogy Magyarországon a kormány támogatása nélkül a sport nem lenne kiemelt ágazat, és egyik klub sem tudna ilyen széles körben ilyen mértékű fizetéseket biztosítani már egészen fiatal kortól. Ez egy olyan téma, amivel érdemes foglalkozni a jövőben.”

Polyák Balázs (balra) amondó, a fiatalokat elsősorban a játék szeretete hajtja Forrás: MTK Budapest
Polyák Balázs (balra) amondó, a fiatalokat elsősorban a játék szeretete hajtja Forrás: MTK Budapest

Polyák Balázs (balra) amondó, a fiatalokat elsősorban a játék szeretete hajtja  •  Forrás: MTK Budapest

TÖBB JÁTÉK, TÖBB FIZETÉS

Lessünk be egy kicsit a labdarúgás kulisszái mögé is, hiszen a sztereotípia szerint a 21. század magyar futballistái teljesítményükhöz mérten túl sok pénzt tesznek zsebre. De mi a jellemző az utánpótlásban? Polyák Balázs, az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. sportigazgatója elárulta, náluk minden játékos ugyanannyit keres az első profi szerződés megkötésekor, a fizetés teljesítményarányosan növelhető.

„Az MTK-ban mindenki pontosan ugyanazt a pénzt viheti haza, amikor aláírja első profi szerződését. Ezt megelőzően az utánpótlás-bajnokságokban lejátszott mérkőzésekért nem jár fizetés, de olyan elő szokott fordulni, hogy egy utazásnak a költségét a klub fizeti, vagy hogy szociális alapon tagdíjmentességben részesítünk valakit.”

A sportvezető úgy látja, ha pénzügyi kérdésekben akadnak is vitás esetek, a jobb feltételek kiharcolását leginkább a szülők kezdeményezik,a gyerekek örülnek annak, hogy a pályán lehetnek. Minél többet játszanak az első csapatban, annál többet kereshetnek.

„A gyerekekre egy rossz szót sem lehet mondani, őket a játék szeretete hajtja. Inkább az a tapasztalatom, hogy ha olykor elő is fordulnak pénzügyi téren vitás esetek, az inkább a szülők részéről indul. Akadnak egyesületek, amelyekkel nem tudjuk felvenni a versenyt a fizetések terén, ezért mi a felnőttcsapatba kerülés reálislehetőségével próbáljuk meg vonzóbbá tenni a klubot a fiataloknak. Aztán persze minél többet játszik valaki, annál többet kereshet, mert a szerződések úgy vannak kialakítva, hogy adott mérkőzésszám után automatikusan növekszik a fizetés is.”

Forray Gábor szerint a fiatalszabályt még át kell gondolni Forrás: ktekosar.hu
Forray Gábor szerint a fiatalszabályt még át kell gondolni Forrás: ktekosar.hu

Forray Gábor szerint a fiatalszabályt még át kell gondolni  •  Forrás: ktekosar.hu

ÖRDÖGI KÖRBEN

A 2020–21-es idénytől új szabály lép életbe a hazai nevelésű kosárlabdázók védelme érdekében. Az élvonalbeli bajnokság alapszakaszában a mérkőzések első félidejében legalább egy 23 évnél fiatalabb magyarnak végig a pályán kell lennie. A Kecskeméti TE csapatának vezetőedzője, Forray Gábor ezzel kapcsolatban fejtette ki az aggodalmát:

„A klubunk képes lenne alkalmazkodni a változáshoz, hiszen van néhány olyan játékosunk, aki megfelel a feltételeknek. Az U23-as együttesünk versenyez, vagyis mi készen állunk. Alapvetően ez jó kezdeményezés, de azt meg kell jegyezni, hogy a szabály következtében olyan pénzeket kaphatnak a fiatalok, amelynek rengeteg negatív hatása lehet.”

Az edző meggyőződése, hogy az ifjakat előbb a helyes értékrend kialakulása felé kellene terelni:

„Egészen addig nem szabadna pénzt adni a gyerekeknek, amíg nem lépnek pályára minden mérkőzésen – egy vagy húsz percet, az már mindegy, csak legyenek részesei a rotációnak. Manapság ezt nem lehet megcsinálni, máskülönben elmennek. Motivációs gondokat okozhat, ha túl fiatalon keres túl sokat valaki. Vannak ugyanakkor kivételek: az általában tudja kezelni a helyzetet, akinek rendezett a családi háttere és helyes az értékrendje. Vegyük a közelmúlt legjobb példáját: az NBA-ben szereplő Dallas Mavericks 21 éves szlovén játékosa, Luka Doncic már az érettségire is a saját Ferrarijával ment… Ördögi körben vagyunk, hiszen valóban szükség van a magyar utánpótlásra, kosarasokra, mindazonáltal – a szóban forgó probléma miatt – alaposan át kell gondolni a rendszert.”

A jogi háttér
A fiatalkorú sportolók pénzbeli honorálásával, a velük köthető szerződésekkel kapcsolatban dr. Abay Péter ügyvéd, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kardvívó, sportjogász érdeklődésünkre elmondta, hogy alapvetően külön kell választani az amatőr és a profi sportolói státuszt. Az előbbi körbe tartozók (a tizenévesek döntő hányada ilyen) sportszerződés, tagsági jogviszony vagy tanulói jogviszony alapján sportolhatnak. A sportszerződésekre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttörvényben meghatározott eltérésekkel. Ennek a kontraktusnak kötelező eleme az írásba foglalás, kiskorú sportoló esetén maximum 1 éves határozott időtartam (esetlegesen egy bajnoki idény) és a törvényes képviselők írásbeli hozzájárulása. Az amatőr sportoló a sporttevékenység végzéséért díjazásban nem részesülhet, de kaphat a felkészüléssel és a versenyzéssel összefüggő költségeire térítést, valamint eredményességi elismerést (pénzbeli juttatást, érmet, ajándéktárgyat stb.).
A jogász álláspontja szerint ha az amatőr sportoló reklámértéke indokolja, reklámszerződést is lehet kötni vele, amennyiben nem a sporttevékenysége elvégzéséért kapja a díjazását, hanem a reklámok után. Kiskorú sportoló esetén ebben az esetben is szükséges a törvényes képviselők írásbeli hozzájárulása.
Hivatásos sportolókkal munka- vagy megbízási szerződés köthető. Munkaszerződés esetében a Sporttörvény sok tekintetben eltér a Munka Törvénykönyvétől. A kiskorú, de már 16. életévét betöltött személy is köthet munka- és megbízási szerződést, de kizárólag törvényes képviselőinek írásbeli hozzájárulása birtokában.

Legfrissebb hírek

Két és fél év kihagyás után újra indul golfversenyen Tiger Woods

Egyéb egyéni
11 perce

Fils szetthátrányból szerezte meg első győzelmét az ATP-vb-n

Tenisz
43 perce

Ágner Zoltán lett a Dunaújváros női vízilabdázóinak vezetőedzője

Vízilabda
1 órája

Muaythai: Szabó Máté U18-as világbajnok lett

Utánpótlássport
1 órája

Búcsúmeccs is lesz az északírek elleni – élő felvezető

Magyar válogatott
1 órája

U19-es válogatottunk harmadszor is kikapott, nem lesz ott az Európa-bajnokságon

Magyar válogatott
1 órája

FIFA: Elnökjelöltségem reményt keltett a változásokra – Philippe Diallo

Minden más foci
1 órája

Rasszista megjegyzést tett Mbappéra, felfüggesztett börtönbüntetést kapott

Spanyol labdarúgás
1 órája