Elhunyt Vízvári György

A Magyar Atlétikai Club, a Nemzeti Sportklub és az MTK csapatait megjárva 1949-ben került az Újpesthez, és megbízható tagja volt a négyszeres bajnok lila-fehér együttesnek. A jól megtermett pólós csaknem egy évtizeden át (1949 és 1957 között) 25 mérkőzésen az ellenfél legveszélyesebb csatárainak semlegesítésével mint állóhátvéd járult hozzá a válogatott sikereihez. Helsinkiben hét mérkőzésen játszott, csak egyszer hiányzott az olimpiai aranyat szerző csapatból. Tagja volt az Európa-bajnokságot (1954) és korábban főiskolai világbajnokságot nyerő együttesnek is. Visszavonulása után éveken át vezette a lila-fehérek pólószakosztályát, amelynél a legutóbbi évekig közreműködött; a szakedzői diploma megszerzése után a Rendőrtiszti Főiskolát is elvégezte. A Budapesti Rendőrfőkapitányság raktárának parancsnokaként vonult nyugdíjba. Fia a dunai folyamrendőrség vezetője. A kedves, közkedvelt "Vasszer" ritkán hiányzott az Olimpiai Bajnokok Klubjának összejöveteléről, a vasárnap rendezendő ünnepélyes búcsúztató csapatgyűlésre is készült. Sajnos hiába. Péntek késő délután váratlanul távozott az élők sorából. Neve kilencvennyolcadikként kerül fel az olimpiai bajnokok Farkasréti temetőbeli emlékfalára. A Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Vízilabda-szövetség és az UTE szakosztálya saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.