Mihály Kinga vezérként pólózik a Nancyban

Visszatért a Szőnyi útra Mihály Kinga – de csupán egy mérkőzésre. A Nancy vízilabdázója másfél hete korábbi klubja, a BVSC otthonában játszott az Eurokupában, ám csapata nem tudta megnehezíteni a zuglóiak dolgát, 24–2-re kikapott. A képet árnyalja, hogy a franciák mindössze kilenc játékossal érkeztek Budapestre, ráadásul korábban az olasz Trieste ellen csupán nyolcan húztak sapkát. A második számú európai kupasorozat csoportkörét pont nélkül záró együttes magyar légiósa bízik benne, hogy idővel nagyobb lesz a merítési lehetőség.

„Sajnos Franciaországban nincs olyan szinten a vízilabda, mint otthon – mondta lapunknak a 24 éves Mihály Kinga. – Örülünk, ha egyáltalán el tudunk utazni a nemzetközi mérkőzésekre, ami szomorú, mert szeretnénk megtisztelni az ellenfeleinket. Persze így is mindig igyekszünk kihozni a legtöbbet magunkból, és reménykedünk, hogy a következő idényben nagyobb létszámmal sikerül előrelépnünk.”

Mihály Kinga már három éve játszik Franciaországban, és hamar vezérré lépett elő. A Nancy 11 forduló után a negyedik helyen áll a francia bajnokságban, Mihály 49 góljával csapata legeredményesebb játékosa.

„Azon vagyok, hogy a góljaimmal és a játékommal a lehető legjobban segítsem a csapatot – hangsúlyozta Mihály Kinga. – Élvezem a légióséletet, egy rossz szavam sem lehet, mert az összes meccset végigjátszom. Természetesen jó lenne, ha többen lennénk, és a körülmények is javulnának, de már annak is örülök, ha európai kupában indulhatunk. Ami a bajnokságot illeti, két csapat kiemelkedik, a Lille és a Mulhouse más szintet képvisel, mint mi, az üldözők. A férfiaknál több a pénz, egyre több légiós játszik Franciaországban, de már a női csapatok is előrébb tartanak, mint négy-öt éve. A válogatottak gyakorlatilag egész évben együtt készülnek, ami jó lehetőség a fejlődésre.”

Mihály Kinga hozzátette, jövőre visszaülne az iskolapadba, és egyetemre járna Franciaországban, ugyanakkor a vízilabdát sem szeretné abbahagyni, amíg igényt tartanak a játékára Nancyban. Azt már mi tesszük hozzá, hogy meg lennénk lepve, ha nem tartanának, hiszen egyrészt a csapat egyik legjobbja a magyar légiós, másfelől egyelőre nem kopogtatnak a klubház ajtaján a klasszisok.