„Sajnos egyre súlyosabb ekcémával küzdök, a homok pedig nem tesz jót a bőrömnek, főleg a kezemnek, ezért muszáj kesztyűben ugranom” – vallotta be a dohai viadalt a csalódást keltő 11. helyen befejező atléta. „Sajnos egyre súlyosabb ekcémával küzdök, a homok pedig nem tesz jót a bőrömnek, főleg a kezemnek, ezért muszáj kesztyűben ugranom” – vallotta be a dohai viadalt a csalódást keltő 11. helyen befejező atléta.
Proctor pályafutása sem mindennapos: a 31 éves távolugró a Kis-Antillákhoz tartozó Anguilla szigetén látta meg a napvilágot, ahol kezdetben futballozott, 2012-ben már új hazájának, az Egyesült Királyságnak szerzett világbajnoki bronzérmet távolugrásban fedett pályán, majd 2015-ben Pekingben második lett a szabadtéri vb-n.
„Kiskoromban rettegtem a kecskéktől, ráadásul édesanyám állatorvosként dolgozott, így sokszor szembe kellett néznem a félelmeimmel – folytatta. – Egyik éjszaka éppen ezekről az állatokról álmodtam, amikor felriadtam, gyorsan átfutottam anyámékhoz, és az ajtóból beugrottam az ágyukba. A szüleim megdöbbentek, mivel a küszöb és az ágy között legalább négy méter volt. Azt hiszem, ott dőlt el, hogy egyszer távolugró leszek.”
