Takács Boglárka szívéhez közelebb került a 60 méter, s várja már a vb-t, akárcsak a szabadtéri szezont

„Óriási mérföldkőnek tartom az Eb-t, hiszen világversenyen ez volt az első döntőm a felnőttkorosztályban – mondta Takács Boglárka. – Ennek a fedett pályás Eb-nek úgy vágtunk neki, hogy jól sikerült a felkészülés, és bíztam benne, hogy sikerül előrelépni 60 méteren, és minél többet faragni a tavaly felállított országos csúcsból. Ez nem akart összeállni a szezon elején, stabilan futottam a 7.20-szal kezdődő időket, ám nem jött az az áttörés, amiben bíztam és reménykedtem. Egyrészt bizakodva mentem az Európa-bajnokságra, mert tényleg éreztem, hogy jó a forma, szóval úgy gondoltam, most már muszáj kijönnie a nagy eredménynek. Viszont kicsit tartottam is attól, hogy mi van, ha most sem jön össze, mert akkor valami elcsúszott, s ha nem léptünk előre, akkor nem tudom, mi lesz. Általában egy világversenyre pozitívan megyek, és az esemény ki tudja hozni belőlem azt a pluszt, azt az extrát, ami kellhet – és ez szerencsére így is történt.”

Az addig 7.20-as csúccsal rendelkező 23 éves versenyző az előfutamban 7.15-öt futott, majd az elődöntőben 7.09-re javította a rekordját, amivel bejutott a sprinttáv fináléjába. Ezzel kapcsolatban az atléta elmondta, edzőjével előzetesen azt gondolták, a 7.15 másodperc már elég lehet a döntőhöz, ám nem így alakult. Mint mondta, nem lett igazuk, mert idővel való továbbjutáshoz 7.10 kellett, azonban felülmúlta a saját teljesítményével kapcsolatos elképzeléseit.

A sprinter edzője, Németh Roland arra számított, hogy előbb sikerül bekerülni 7.20 alá: „A szezon elején úgy álltunk, hogy már korábbra vártam, de egy-két dolog miatt ez nem akart összeállni. Már az ob-n is vártam, de talán akkor ő is túlságosan akarta, és ezért nem jött össze. Madridban sikerült egy századot javítani az addigi csúcson, így láttam, a forma felfelé ível, illetve edzésen volt annak jele, hogy ennél gyorsabban tud majd futni. (...) Az Eb-n megleptek a többiek, annyira jó eredményeket értek el az elődöntőben, repkedtek a 7.10-en belüli idők. Ráadásul hatvanon századokkal dobálózni nem nagyon lehet, szóval már a 7.15-nél is azt mondtam, nagyon jó idő, tehát az, hogy ebből még faragott hat századot, az rengeteg.”

A döntőről Takács Boglárka elmondta, felszabadulttá tette, hogy nemcsak javított az országos csúcson, hanem be is jutott 7.10 alá. Az újdonság volt neki, hogy egy nap három futás várt rá, de örül, hogy ezt tudta kezelni.

Németh Roland arról is beszélt, min kell javítani ahhoz, hogy tanítványa még ennél is jobb eredményt érjen el. Egyrészt szerinte az első három-négy lépés kicsit puha, amivel hátrányba kerül a magyar sprinter, másrészt nehéz lazán futni ilyen rövid távon, pedig a gyors futáshoz lazaság kell, nem szabad feszesnek lenni.

A beszélgetés során szóba került még a március 21. és 23. közötti fedett pályás világbajnokság – melynek a kínai Nancsing lesz a helyszíne –, ahol a cél leginkább az Eb-n mutatott, ahhoz hasonló bátor, felszabadult és lazán elindított futás, s edző és tanítványa is reméli, hogy sikerül átmenteni a vb-re ezt a formát. Külön szó esett a rajtról, úgy érzik, még mindig sokat lehet javítani rajta, emellett a 60 méteren elért javulás pozitívan hathat majd a 100 méterre, ahol a fiatal olimpikon szintén szeretne nagyot előrelépni – ezért is nagyon várja már a szabadtéri versenyeket, miközben már hatvanas futónak is tartja magát úgy két napja, az Eb-n ez a szám közelebb került a szívéhez.

A teljes beszélgetés