Böndör Márton: Ez már európai szinten is olyan eredmény, amire felfigyelnek

– Mi történt ebben a másfél órában? Előzetesen voltak jelei annak, hogy így fog sikerülni a verseny?
– A hétfői edzés nagyon jól sikerült, ott már fel mertük tenni magasra a lécet. Nálunk az a mondás, hogy edzésen ne ugorjunk nagyot, és így a versenyen jöjjön ki, hát most kijött. Az öt méter hatvan centi előzetesen is benne volt, de a hetvenre még akkor sem gondoltam, hogy reális lehet, miután az azt megelőző magasságot átvittem. Ráadásul a hatvanas ugrásom nekifutása közben mindkét vádlim begörcsölt, ezért a hetvenes kísérletem előtt kaptam egy kis magnéziumot. Még mindig nem hiszem el, hogy sikerült az öt hetven.

– Végig árnyékban volt a pálya?
– Talán az első két kísérletemnél még nem, de ez nem zavart, szeretem a melegebb időt. A vacsoránál pont azt beszéltük a csapattal előző este, hogy az idén többet versenyeztem utcán, mint stadionban. Főleg, ha van egy kis tömeg, tapsolnak nekem, mint itt, az nagyon fel tud dobni.

– Milyen távlatokat nyithat önnek ez a magasság?
– Az universiade a következő versenyem, addig van egy hónap, ha addig még tudnánk valahová menni, az nagyon extra lenne. Nem azt mondom, hogy hívjanak meg, mert ezt így nem illik, de ez már európai szinten is olyan eredmény, amire felfigyelnek az emberek.

– Ez csúnya lesz, de így már a Gyulai István Memorialon sem fog kilógni a mezőnyből…
–Igen, hál’istennek már nem fogok kilógni, bár ott is lesz három-négy olyan ugró, aki képes a hat méterre. Nem sok magyar mondhatja el magáról, hogy Armand Duplantisszal egy magasságon tud ugrani. Ez nekem hatalmas motiváció, nagyon várom a Gyulai Memorialt.

– Hogyan látja, bent maradunk az 1. divízióban a hétvégén?
– Remélem, hogy mindenki jól szerepel, meglátjuk, ez mire lesz elég.